Magyar Országos Tudósító, 1943. április/2

1943-04-30 [281]

Budapest, 1943. április 30.\J XXV. évfolyam, 113. szám,/Báré Porényi Zsigmond gróf Tisza Istvánról, folytatás 1./ A nagy példaadó hősök emléke századok és ezredév múlva Is nemesitő hatással van. Ezt persze nem tudják méltányolni azok, akik nen hajolnak meg az eszmények előtt, márpedig emberi társadalom eszmények nélkül olyan, mint a természet óltotő források nélkül, sivár, tertiékotlón, pusztulásra itőlt sivatag. Tisza, mint államférfi, russzire nézett és látott, tudatában volt az ekkori és a jövőben fenyegető voszodelmeknok. Intól.isit akkor nem követték, de ma vezető kormányfórfiaink már belátják mindkét front fontosságát, mert jövő sorsunk nem kizárólag a háború kimenetelétől függ. Azt hiszom, a legnehezebb probléma nost Í3 a háborúról ö békére való áttórós lesz, hogy elkerüljük a destrukciót, forradalmakat, a bolsovizmust. Sokat vitatkoztak már afölött, hogy Tisza küzdelmeinek tanulságát, időszerü-o lovonni a jelenre vonatkozólag. Ln azt hiszem igen, do nem politikai célkitüzósokro gondolok, a hazafias társadalomhoz szólok, amikor azt mondom, hogy hasznos ós bölcs dolog visszanézni d múltba,, megvizsgálni, hogy mik voltak akkor okozói azoknak a bajoknak, anolyek Magyarország tragédiáját előidézték, hogy erűkor hasonló veszedelmek fenyegetnek, sikeroson védekozhersünk. Ha ezt vizsgáljuk, hiába hivatkoznak a világháborúra, hiába vádolják azokat, akik a destrukciót ós a forradalmakat előidézték, mint egyedüli bűnösöket, mort ott, ahol a jolszavak és idegen oszmék diadalmaskodtak, ahol a haza ós vallás sz;nt fogálmait guny és nevetség tárgyává lehetett tenni, ahol ellenállás nélkül porbadönthették legszentebb hagyományainkat, ozeróvos alkotmányunkat, ott bűnös volt az egész magyar társadalom i3, amely mindezt közönyösen ée gyáván eltűrte» A magyar társadalomnak kell ebből levonni a konzekvenciát, hogy nem várhatunk miítdobjb azállamtól, a kormánytól> a szövotségesoktél

f hanem minden hazafinak harcba' koll szállnia a destrukcióval, a nemzőtiotlensóggel és az erkölcstelenséggel szemben. -Do ha felvetődik a kórdő3, hogy mit tenne Tisza, ha ma élne, erre nehéz feleletet adni. Eogy hasonló körülmények között mit tett, azt tudjuk és nem lehet kétséges, hogyha választani kelléno egyéni és pártérdekok ós országos érdekek között, Tisza István ma is az országos érdeknek mindent alárendelne. Önzetlenségéből ered az 6 példátlan felelősségérzete, Ma már tudjuk, hogy valamennyi magyar ós külföldi vezető államférfi között ő volt az egyedüli, aki egész orojóvol a háború elkerülóso vallott foglalt állást, do a való tényállást soha nyilvánosságra nem hozta. Még Peroné József halála után som védekezett, vállalta ... népszórütlon$ógot, c vértanúhalált, visolto az ódiumot, mort r.joggyőződóso szerint annak leleplezése,hogy 6 ellenezte a háborút, a nemzet küudőkdnességére hátrányodon hatott volna. Mint lemondott miniszterelnök, könnyen megbuktathatta volna a kormányt, de mindont került,, ani a helyzet felborulására. « rend fölbomlására, és az uralkodóval való konfliktusra vezethetett volna» Csakhamar fegyvert fogott és önként vonult be ezredéhez. Vérbeli katona volt, fegyelmezett és fegyolemtartó« Büszke volt rá ezrede, az egosz hadsereg;, a német tábornokok is nagy rebe ősül tó k és Hindenburg mondotta réía, hogy lényéből akaratának töretlen oreje ós izzó, hazafias érzés áradt A kockázatos, de szép katonai élet nem sokáig tartott, haza kellett jönnio. - Itthon mindent elkövetett a fenyegető veszedelmek elhárlfc ytására, elkes'ositetto, hegy az akkor vezető államférfiak nom látták ^7 .Olyan komolynak a helyzetet; mint ő, nem követték tanácsait, a kaJ» tenni főparancsnokság nen teljesitotte azt a kívánságát, hogy Jí /Folyt .köv./