Magyar Országos Tudósító, 1943. április/1

1943-04-09 [280]

magyarországi szakosztályának el o ad ás sorozat a ke rőtében Kardos Tibor "Olasz humunismus- magyar humunizt.ua" cinnel előadást tartott,Az o1 őadő az olasz és a magyar humanizmus mogogyoző jellenvonásait és eltéréseit fejtegette a kutatások alapján, különösen hangsúlyozva a társadalmi felépítés jelentőséget. L magyar humanizmus, mint a középkortői kezdve" *y folyamatosan kibontakozó szellemi törekvést jellemezte, amely a roneszanszban az olasz humanizmustól inditásókat nyert, különösen irodalmi téren. A humanizmus általános fogalmai ma. gyar földön bizonyos eltérő változatban jutottak örvényre » Nem a polgári osztály, hanem az egyháziak és a nemesség fogadta be, azonosították a nemesi becsülettel, az egyház pedig különösen a néppel való bánásmód terén érvényesitette az oáberi .éltóság gondolatát. A humanizmus viszont megteremtette a módom magyar irodalmi élet minden fogalmát, o először latinul, májé később'magyarul érvényesülve valamennyi műfajiba, döntő szorepet játszott. A harc mellé állította második értéknek az irodalmi műveltséget s annak szerepet juttatott a társadalmi kiválasztásban is. A szó. legszorosabb értei, lében állarhumaizmus kcletkcfcett, amelynek nemzetfenntartó erői különösen a szétdarabolás idején mutatkoztak rseg. Kimutatta, hogy a humanizmus alapgondolatai minden ellenzék nélkül érvényesültek, s erre példának Temesvári Pelbártot hozta fel, akit tévesen tartanak a hu-" nárcizmus ellenfelének. A humanizmus a magyarságnak épp olyan létkérdése lett, mint Itáli/nak./MOT/B. —RAVASZ LÁSZLÓ xSL^ADÁSA A PARTHENÓNBAN. A klasszikus műveltség és a humanista eszmények vedel mérő alakult parthenon Egyesület az Újvárosháza dísztermében előadóülést tartott, amelvon Ravasz László," a dUnanolléki református egyházkerület püspöke "Ágoston" címmel beszólt a nagy egyházfilozófusról. Az ünnepi ülésre, amelyen Baranyai Lipót titkos tzanácoos elnökölt, az adott alkalmat, hogy a parthenon Egyesület a legutóbbi napokban jelentette meg a "parthenon klasszikusok* oimü kétnyelvű sorozatában Szent Ágoston vallomásait két nagy kötetbon Balogh Józoof fordításában. A nagy érdeklődéssel kisért előadáson ott voltak: Anna királyi hercegasszony, Esterházy Móric gróf, Kennie Gyula, Lázár Andor, Vladár Gábor, Szüllő Gáza, Baranyai Lipót, Póoch Gyula, i«anotte Károly, rraznovszky Iván és a tudományos világ számos előkelősége . Baranyai Lipót üdvözlő szavai után Ravasz László mélyenszántó előadásában ismertette Ágostonnak korát, a IV. és V. századnak azokat aa esztendeit, amikor a keresténysóg megvívta döntő harcát Róna ós a Kelet isteneivel, amidőn az antik kultúra nagy érdekeinél: "átrakodása^ megkezdődött a keresztény egyház óriási" bárkájába. Ritka lélektani éleslátással felvázolta Ágoston tor ,-szótőt, határtalan érdeklődését, a-barátságra való vágyát és idegenkedését az üres római életformáktól. Meggyőző érveléssel :* 'zf e jtotto ki, hogy Ágoston volt a modern öntudat tényének nagy felfedezője és igy az előfutára a cartiánus ós a kan ti filozófiának. Ravasz László felfedte az utat, amely ebből a filozófiából szükségszerüon az istenség elismeréséhoz ós meglátásához vezet. Megállapítása szerint az öntudatos én, a szellem, mint Istennek legmagasabb rendű alkotása olyan minőségű, amely Őhozzá" hasonlít. Ismertette Ágoston metafizikai lélektana után annak tapasztalati, lélektani felfödőzésoit. Kitért Ágoston erkölcsi felfogására,, majd teológia jár", amelynek legfontosabb állomásai tulajdonképpen ahadakozás a korabeli eretnekek, a rzaricheusok és adonátisták ellen. /Folyt .köv,/