Magyar Országos Tudósító, 1942. szeptember/2
1942-09-29 [279]
Kézirat* Harmadik kiadás, Budapest, 1942. szeptember 29. / ~~ XXIV. évfolyam, 260. szám.FÖVÁROS /Az üzemgazdasági szakbizottság ülúso. Folytatás 2./ Az üzemi alkalmazotti lakásépítés tárgyában előtorgosztott jEvaslat után a főváros közép- és kájüzemoinek üzemi szabályzatainak tervezetét tárgyalta a szakbizottság. Többek felszólalása után dr. Dorogi Farkas Ákos tanácsnok rámutatott arra, hogy a szabályzatnak a törvónyszabta koretek között kell maradni. Az üzemi választmányokban helyet foglalnak a szakértők is ós különösen fontos kérdésekben a polgármester külső szakértőket is meghallgat, A napirend letárgyalása után Pásztor Imre a főváros üzemi "munkásainak tüze lőszerellátásé érdekében szólalt fol. Kun Attil^a^Gázmüvek h, vezérigazgatója, válaszában rámutatott arra,hogy az üzemi alkalmazottak helyzete lényegesért jobb, mint általában. A Gázmüvek mindon eszközt felhasználnak, hogy a nehézségeket kiküszöböl jók. Az igénylések azonban sokkal nagyobb tömegben futottak be, mint az előző években, s sokan szükségletüket meghaladó mértékben rendeltek tüzelőszert. A takarékosságra igen nagj súlyt koll helyezni, ezért az igénylések egyrészót redukálják,, do a Bázmüvek min dent ^j ^.'a^lKjJ^iSY. c jogos Igényeknek minél előbb eleget tc-hoc£^n~-kl/iüü7/"v%3. HÍREK BONCZOS MIKLÓS ÁLLAMTITKÁR N..GY BESZhDET MONDOTT A SZENTESI ORSZÁGL ZÁSZLÓ FELA^TÁSÁN. A Magyar Országos Tudósító jelenti Szentesről: Vitéz Bonozos Hiklós dr. igazságügyi államtitkár repülőgépen Szentesre utazott, ahol résztvett a város határában létesítendő mintaközság száz uj családi házának bokrétaünnepségén ós ünnepélyes keretek között felavatta az Országzászlót. Az államtitkár méltatta az Országzászló jelentőségét, majd a nemzeti társadalom áldozatkőszegéről szólott 03 többek között a következőket mondotta: - A magyarság milliói még nem hozták meg azt az áldozatot, még nem sorakoztak olyan fegyelmezett caatarendhe a ^mzeti zászló aláj mint ehogy azt a magyar birodalom gőggel elNKr^á, hoV flfctf- is követeli mindazoktól, akik magukat magyarnak vallják bárhol lakjanak e széles világban. Minden magyarnak ! kötelesség* ' helyt állani minden áron és minden e szlözzel. Nem kell szégyenkeznünk a tekintetben, hogy a nemzet nem tette volna meg a kötelességét a történelmi pillanat'bekövetkeztekor. A nemzet talpon volt, fegyvort fogott és cselekedett. Hadseregünk kinn küzd a Don folyónál a magyarság ós a kereszténység legnaf:vobb ellenségével a bolsovizmussal szemben. Idohaza tor* . • A molünk és ópitünk és vállaljuk és viseljük a háborúval járó terheket. Az áldozatvállalásban benne vagyunk, még som momém azt állítani, hogy az oddigi áldozatvállalással mogtottünk mindent, ami a végső eredmény elerésuez szükséges. - Ha a háborús társadalom lolkülotét gondos figyolemmol vizsgáljuk, az évek multával észrovehetjük, miként változik tt közönség gondolkodása a háború felől. Elóször elkezdjük unni a háborút, azután sz kényelmetlenségeket jelent , V számunkra, később jelentkeznok a hiányok, • majd lassan bokö3Zönt a nélkülözés. Jön a lonondás idője és a háborúval járó kellemetlenség . Közbon megmutatkoznak a vérvosztoségek, A mostani háború még külön rombolás okkal is jár, nemcsak' ombori életek, do nagy anyagi javak is meioiek pusztulásba, /Folyt.köv,/
