Magyar Országos Tudósító, 1942. szeptember/1
1942-09-09 [278]
Kézirat, ,^,3 Tizenkettedik kiadás. .— \nh — —- — Budapest, 194°,- szeptember 9 E H XXI.V, évfolyam, 240. szám. / Pest vári: uaye közgyűlése . Folytatás A / Ezután Ytcziáö Ist v án dr. főispán állt fel szólásra és beszédéé h válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Ráírni- " tato„tt ar a, valahányszor Nagy budape st kérdése felmerül, mindig szenvedélyes vitára ad alkalma, t és a felszólalók' szenvedéllyel tárgyalják az ügyet, Ízzel a szenvedéllyel nem használni, hanem inkább ártani lehet a kérdésnek. Az alispáni tájékoz tat óv;.i szemben a fővárosnál a lakosság 0flCl2«oöS nőm Y00.0G0, hanem csak 570.000'lenne s a vár meg; ének pedig nem 700,000, hanem 965,000 lakosa maradna, Számítási-tévedés von tehát a tá jékoz ja tóban. Azzal az állítással kapcsa latban, hogy Pestkörny^k nom kivan csatlakozni a tervhez, mert' közlekedéspolitikai és ' egyéb szempontból is elhanyagolt állapotban van, a főispán hangoztatta, hogy a közlekedéspolitika^ csak a keresztény rezsim életbelépte óta von a főváros ' birtokában, Addig a főváros mint közület nem gyakorolhatott erre befolyást, A főváros roppant áldozatokat hozott a közlekedés fejlesztése^úthálózatának kiépítése és karbantartása, családi h'zak építése és egyéb kutt\irális és szociális létesitmanyek tekintetében.'Nem helyes tehát túlságos • szenvedéllyel tárgyalni Nagybudapest krdését, minek megsérteni azt a társtörvényhatóságot, amely la ,00 3 ágival és a nemzettel szemben is teljesiti a maga kötelességét. A főispán ezután rámutatott arra: ne azt kérdezzük csupán, hogy iáből pótoljuk az elmaradt hasznot, az elcsatolas által előállott hiányokaáa hanem kérdezzük, ha kihadakoznánk azt, hogy he történjók roeg az át cs-. tolás, mivel pótoljuk azt az elmaraóT hasznot, amit Pestkörnyék a főváros részéről kapna.. Csak teóriának tartja a.zt, hogy mincs egybeépítve Pest és környéke, Ha a házak között akadnak is ipartelepek; v-gy" ligetek, ez még nem azt jelenti, hogy nem épült össze a főváros. Lehet, hogy ma még közigazgatásilag nincs Nagybudapost, do az kétségtelen, hogy geográfiailag megvan„ Ezzel számolni kell mindazoknak akik a kérdést felvetik. Az lehetetlenség, amit-állítanak, hogy Nagybadapestet csak a zsidók és a szocialisták akarják. Elég sokat tárgyalták a lapok ezt a kérdést, igen figyelemre méltó helyekről hangzottak el felszólalások abban az értelemben, hegy a kérdést halasztani lehet, de Örökre elnyomni semmi esetre 3em Vannak ilyen kérdések s ha mi. • sohasem akarunk me. szebb látni nemesik a saját, hanem a zsidók orrahegyénél, akkor sohasem fogjuk felis-uorni kellő időben azok.t a kulturpolitikai nagy kérdéseket, emeljek aj tönköm dörömbölnek. Ha valaki azt mondja, hogy a kérdés fölvetése nem időszerű, telj -.ecn aláirom abban az érte lomben, hogy az in .ról-holnaprá megval.ysithát ó legyen - folytatta a főispán. Azonban nem orrol von szo, hanom arról, hog-"' a. közönség megismerje ezt a kérdést, az érdekeltek idejekorán lo tárgyal ják. nehogy a körmünkre égjen és akkor kellessen majd megoldani hirtelen, maikor már tovább nem halaszthatjuk, ... sebbel-lobba], való intézkedés mindig megbosszulja magát, áruljunk, hogy van az országban olyan őrszem, aki afeMerülő jövőbeli problémákat idejekorán miglátja és azok t előkészíti* Szomorú volna, ha nem jutott Volna senkinek som eszébe ez a kérdés., A főispáa végei 1iá11vényozta. hogy a közgyűlés' névszerinti szo vasassal döntsön a toiointötben. szükségesnek látjgr'-o, hogy a vármegye tanulmányt bocsásson ki a. kérdéssel kapcsolatban, vagy sem. Vitéz Endre László alispán rövid beszéde után a közgyűlés névszerinti szavazással ugy. határozott, hogy elfogadja az alispánnak azt az indítványát: kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy 95oo P. költséggel Aagybudapostrc vonatkozóan, tanulmányt készíttet, hogy Nagybuda pe3tnok a vármegye területének rovására tervezett mognagyobbitását ollonzi. Ezután a közgyűlés elfogadta az alispáni jelentést és a tárgysorozat további . pont ja it iA./TOáV^kv,
