Magyar Országos Tudósító, 1942. szeptember/1

1942-09-02 [278]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. - • N G c y o d i k k í a d á s Budapest, 1942., szeptember. 2. / l % XXIV, évfolyam 234,szán, / Pestvármegye gáyszüléso, Folytatás 1,/ A főispán ezután hangoztatta, hogy szive mélyéből gyászol a nemzet és a nemzetben Pestvármsgye egész közönsége* - Mélyen megrendülve s hódolatteljes*raély sóges ró.^szvétte 1 tekintünk fel nemzetünk jóságos atyja, országunk bölcs Kormányzója óscjFőuélt^ságu asszony.: felé-, akik a nemzet gyászán kivül elsőszü­lött, hós fiuka.yt gyászolják, elszoruló szívvel tekintünk fel az ifjú hitves, immár özvegy, felé, akinek vesztesége felmérhetetlen. És meg­hatva gondulunk i. kis gyermekre, aki nagyrahlvatott hős atyját csak hírből és könyvökből fogja megismerni és nem adatik meg neki, hogy majdani első nogprél3 1 'o a t ásai idején maga mögött tudja és éruzzo az édes atyát • főiapán ezután be jé len tette, hogy a temetésen a várne­gye " . • -•* ... rósztvott; r. ravatalra koszorút helyeztek. A gyáezülés tagjai helyükről felállva megrendültön hallgatták végig a főispán szavait, zután Rev-sz László püspök mondott néma figyelem közben beszedőt­- Mindnyájén erezzük, «. uionelotta a püspök - hogy ágúkor Pestvármegye kifő jezé.t ad a ifományzóhe^ ettos ür halála folett ér­zett nóly gyászának, nemcsak legbensőbb érzéseit ko 11 megszólaltat­nia, h.nora példát iá koll adnia azoknak a nagy nemzeti igazságoknak és tanúságoknak a hii detc3ével, melyek a gyász és vesz-, eség sötéss égő­ből felcsillannak. Nekünk nemcsak airatni kell egy nagy veszteséget,,, de bizonyságot kefl termeink a vigcsztttlásról is, mert: »3gy nemzet gyásza nemcsak leverő . ~ - Ha csrk egy'fiatal ropülőfőhadnegyról véna szó, aki el­hagyja szerelmes hitvesét, drága kisfiát, szülőit, akkor is minden tisztelettel nézünk áldozata nagyságára: siratjuk 0 voszte3éget, ami a benne vetett reménységök be nem váltásával ért és szivünket is meg­törjük, csak ixsgvigasztí Ihass uk 'írván maradt kis gs alád ját* - ». honnét gyásza a Kormányzóhelyottes Ür rovataiénál azért volt olyan megrendítően igaz ós velőkig ható- mert öntudatlanul is megérezték C magyar milliók; hocy az 6 életével és halálával nemzeti létünk előronotele, vagy hutratétele függ össze s a Don mezeóén a lángoló' repülőgépéén elvesz? ifjú hői;: valami kópén minden ioyz magyar­nak fia, testvére, apja halálával nemzeti történelmünknek egy dicső­ségesnek álmodott ljpja uarad be Íratlant;.! ós a legszentebb magyar remények hamvadnak ol. Aki sounlt sem érez ebből az együttes zuhanás­ból, kivül te cte magát a nemzeti lét órzolal és erkölcsi közössegén. •Kérdezték sokan, ólért nem Védték jobban azt az embert, akinek élete a not&zet szempontjából kivételes jelentőségű volt. Csak­ugyan okos dolog gazdálkodni a kivétőlos szellemi és erkölcsi, erőkkel és felelősséget hordozni o hősért, aki éppen azért hős, meart nem ki­méi! önmagát, lo tévedés volna azt hinni ; hogy aki fiatalon meghal kevesebbet ér, nlttt aki ojy hosszú életen át s zabádon iclfejtheti egyé­niségének %índen hasznos Vonását. AS áld-tatból elfogadott halál leg­alább is értékű - ha nem több - az áldozatból' és szolgálatból ál­ló élettel. Ha ez igazé élet értékét az adja meg. mennyire tudja vala­ki magát egy nagy ügy, szent oéi : atagegztos hivatás érdekében napon­kénti szolgálattal íe Hálózni; az há ifjú Los., aki odaadja életét, soumásan rótta le mind azt a szolgálatom amit egy hosszú életen át teljesíthetett volna. Az igazi jlet az évtizedek hosszú során rész­letekben lefizetett hósi hálálj a hősi halál egy egész élotnek egy óriási pillanatban össze tömörített szolgálata., az egyetlen mozdulat­tal eltékozolt élet k A Kormányzóholyottea hőoi halála logolább is ugyanaz oz erkölcsi érték> mint ami lett -.ólra egész életének szolgá­lata Halála tanít arra* hoyy megbecsüljük ka bénáinkat. megbecsül­i jük nalottainkf t, vállaljuk o felelősségűt az itt maradt családtagok • i iránt. Megtanít arra, "ihpgy regbecs ül jük ámultat, amelyben szakadat; í Ionul o.iiott a hősi vér., szontnok tartjuk a zászlót, templomi áhítat Ifi fogjor el a csatamezőn ée megránduljunk arra a gondolatra, hány ifjú •életébe terült az, hogy mi magKuradhassunk s . zen a földön érdemes I le ;,7en nagy rmok lo nni l *h ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /. ol V* • ítöv •/

Next

/
Thumbnails
Contents