Magyar Országos Tudósító, 1942. augusztus/2

1942-08-30 [277]

/A vasutasok gyászüléso a Kormánya áholyettos emlőkére,Folytatás 1,/ - Kormányzóholyottoc Urunk a magyar kötelosségteljuoités hőai•halottja ömlőkének többek között olyan clapitvány létesítésével is igyekszünk méltóan áldozni, amely a szolgálatban a kótolea3Ógtoljo» aitóa áldozataikónt olhunyt államvasút! alkalmazottak gyermwkeinok további taníttatását teszi lehetővé. A miniszter ezután a vasutassághoz fordulva, igy folytatta hozzájuk intézett szózatát: - Amikor lankadunk a munkában; árikor azt véljük, hogy orőnk a végsőkig feszült, gondoljunk az ő hősi példaadására. Itthon, a munka frontján kora reggoltől késő ostig minden erojóvel a reábízott, majd mayára vállalt feladat legjobb elvégzésén fáradozott ás a harctéren szintén az első vonalban szolgálté nemzetét, amelyért odaadta Mindnyájunk áltcl annyira féltett életét. Ma, amikor itthon és a harctéren egyaránt helyt kell államink, az 6 olt a ja lobogjon azemelnk előtt éa az ő áldozató szentelje :aeg ozt az utat, amelyen haladva az a Magyar ország alkotódik újra, anelyoíe * ő akart óa amelyet mi is akarunk. nagyszámú közönség mindvégig néma csendben hallgatta a miniszter szavait, mély meghatottság Ülte meg az arcokat, látszott, hogy mindönki érezte azt a nagy veszteséget,- amely hazánkat ős egyben a vasutas3ágot és a magyar közlekedés ügyet érte. Ezután a megjelentek elénekelték a Magyar Hiszekegyet- A .mindvégig meghatóan szép gyászülóst a rádió is*"közvetítette « /MOT/Na~ A •