Magyar Országos Tudósító, 1942. július/1
1942-07-13 [274]
POLI í II A A kenyér Oxánák 4 filléres le e zállit ása, -aint/4*C~%~os árleszilitást jelent, s e ;a o 1 a szociális vonalon segítünk* Est JZ ér less állitast azonban csak nagy dl la mi áldozattal tenettük meg, s ha gazda ;ársai/n azt kévdezik, hogj, ezt a különbözetob miért nem juctattuk nekik, válaszom a k".Vutkoző; ha u fillérrel emeltük volna a buza árát, ez nem vált volna ternolö gazdr- előnyére, mart ms gdrágltotta volná a kenyeret, 3Z ipari vonalon r iunkab éremé léseket, a tisztviselői vonalon pedig fizetésemelést idézett volnr elő* Olyan lavinát indítottunk volna meg ezzel, hogy csakhamar mi, gazdák, kérhettük volna sirvo a régi renc vis s zi.állit .a dt, mert az áremelkedés adóban többet jelentett volna annál a -. fillérnél, amit a búzánál kilónként kaptunk* - A -tízőgazdaaági fronton még •; következő intákedéaeket jelente.- be: folyamatban van az ipari árok, vateint a kereskedői árak f olülvis 3 -:ál*aa» . eg kell ál lapítani, hogy az ipari árak nem simultak a m zőgazdásági érákhoz ugy, cin int azt e kormány az elmúlt é^ben to.;vesto, T-?nne: • termés zotoaen a kor ..nyon kivül álló okai is vadnak* Az ip.ri nyersanyagok fi gy részét külföldről kell behozni, még pedig hallat lan* ma^as árakon. Ha csökkent is az ip.~r rentabilitása, mégis ebből re elvből, hogy a rez őgazdasági árakat val-.mil; n oaritásban állapították mo^s ipariakkal, nem lehet engedni, felülvizsgálatra ven yzükséj , ugy az ipawí árak, mint L apannung vjrsnlán. De gondoljunk arra is, hogy nálunk gazdáknál non is annyira az a lo-12 ipari beszerzési an, r.gdráguélás a fő irrentabilis tényező, hanem inkább a ruházati cikkek drágulása, ami a munkabéreken kei-sstül nyilvánul meg. A gazdaaági munkabÍrekben közvetve a ruházati cikke'- drágulását érezzük., azt, hogy ncr lenét hozzájutni a cikkekhez, A közell^tls i miniszter ur bejelentette már, ho c y 11 millió pár cipőt, vagy cipőre való anyagot tud ebben az évben forgalomba hozni, Minden törekvésünk az les?, hogy az általános népruház r si akciót tovább fejlesszük, odáig, hogy kikapcsolható le^ • n a runkáaság é. létéből a munkabéreméióenek azja j^ogcimej hogy nem ka-.nak ruházati anyagot, vagy csak fékein, igen drágéin a Azzal szemben pedig, aki akkor ser fog dolgozni, ha jréenp téren a lehető segítségben r .ízesül, a magyar ál la mhats lom kénytelen less a munkakényszert is behozni. Ma ugyanis, amikor fejleszteni kell hadseregünket, amikor többtermelési programot úllcpit meg a f ö ldmivel és ügyi miniszter, amikor az ip.j»nak maximális ter r lést kell elérnie, a vonakodás és elhúzódás a munkától kimeríti akár a statáriális eljár 3 deliktumát is« - Még egyet akarok hangsúlyozni, Mo3t, a-iker a világégés végo- fázisának közeledés t látjuk, a nemzetnek is meg teli tennie legnagyobb erőfeszítését, elsősorban hadseregének minél tökéletesebb felszerel'se .',reok, hen. Mert nemzetünk léte és nemléte a hadseregen fordul meg; ma az életszínvonal csökkentését, minden adézásl lehetőség kidolgozását, a vagyonok 1g ény be vó te lé t is arra ktll be ál Üt antsrik, hogy hadseregünk telj --.itőképe 3seggnek maximumát elérjük, - Mindezt z^úrt mondottam el előttetek, mert szeretném, ha tovább adnátok éa megmag.a.' éznátok a magyar embernek, aki hihetetlenül értelmes éa józan, hogy most nirms idő ^s alkalom ilyen, vagy olyan jelleg 5 szeupontok előtérbe Ilit. jára, me csak egyetlen kötelesség van, a maximális er^íif e jt éa, az egéaz :isizetnek a munkába való boáliitáaa. Éa ebbe ± kell nektek zássléhordozéknak lennetek. - Mi, akik a nyári szünet alatt is helyünkön me r adunk, mindent elkövetünk, hogy teljesítsük azt a kötelességet, amit a nemzeti .' lét, vagy nemlét pro Márnája ruházott .reánk. Vállalom a Selelőssé— get minis z tért ár salr.jiia i e gytít t is a?é ••t, ho^' pillanatig sem srüneteí ve, állandóan oaa> egy Ot lt tartva szem el-'»tt, ezért fiogunk dolgozni; /Folyt*köY>/
