Magyar Országos Tudósító, 1942. június/1

1942-06-05 [272]

KIREK —CRVOSPROHíSSZOR ?L:''~h:> ^"P.fenóL.. A Eagyar*2Témot lársaság ós az Orvosi lováobkopzéa Központi Bizo-fctuágának mo-gbivásojfa a Parlaisenti ífazcumbon olőadáat tartott tniwnhuih ?

0 titkos tanáé*., c-s, a froyburgl egyetem tanára japáni utazásárólj Az előadótermet zsúfolásig mogtöltötte ' az 6rdok?.ódo közttnsóg,, akiknek az elnöklő Darányi Gyula egyoHsejat tanár, az Orv e-i S!ov6b*pkó|>zóa K 3*3 ponti BiaoStaágifcsak elnöke mutatta bo az előadó neves proiossi;ort

a Uhlcnhuth vo ti tett kópokkel óa fílmbomuta táaoklcal kidért előadását azzal kezdte, hogy mint vendég volt alkalma utazást tenni Japánban a japán-német orvos társa rá^ meghi vására, öt hotot töltött ffapánban ós ezalatt tízonkót előadást tartó t-t, A tovabbiakbeja azokat a kapcsolatokat ismertotte, anolyek a japán ós német orvos tudományt 6s az orvostársadalmat összekot:% Megemlékezett több ncvos japán $utatóról ős orvocf'ól, többek között Kitasato-ról, aki Koch Róbertnek volt tanítványa ós* megkapta a kÜlíÖl&inok ritkán adományozott német pro feszszőri oimet, A japán orvostudományt tulajdonképen németek alapították és többször felfrissítették azt« Elmondotta az előadó, hogy sorra iá*togatta a japán tudományos intÓ2 eteket, a klinikákat ós az ott látottakból megállapíthatta, hogy a | apán orvosok, akik tanulni jártak Németországba, ma már mamik is tar. árok és figy elemroméi tó, nagyjelentőségű orvó3i lai tat ónunkat' végezne k

9 Alkalma volt mögisr.íomi az emberekot Japánban, a japán'földet, a régi japáni kultúrát, s általában Japán mindennapi életét, amelyen egyáltalában nem látszott meg a háború nyoma « Hegismerte Japán állat** és növényvilágát, viselt, vulkanikus hegyeit ós szigeteit* Betoklntést nyort a japán mezőgazdasági-és tortkultúrába, amely világhírre tett szert

a Hangsúlyozta,hogy Japánban; ahol a területek 2C$~át használhatjuk csak mezőgazdasági mavolésro, mert a többi hegy és erdő, a legnagyobb jelentőségű a rizs termelés, hiszon a lakosság fő tápláléka a rizs. Vázolta a továbbiakban Japán vallási élotót, a természet ós ak ólok tiszteletét,, ugyanígy a budnizmust, mint amelyeknek a legtöbb .:ö ve tőjük van az országban. Csodálatos az a szeretet, amely a japán népet az ősökhöz ivzi, s óbbon leli magyarázatát, ' hogy könnyen mondanak lo az életről, ha a haza érdeke azt ugy kívánja. Az ősök és Budha tiüztclctóre számos tomplomot omoltok, amelyeket ősi müfféfijot szerint fűből készíts ttok* Igen sok bolyén állították fol Budna óriási szobrait, Sok cmlefcu diszltl Japánt, különösön a temetőket,' amolyeknok siroulók-iin sokszor látni a hcrogl-ereszthoz hasonló jclet

e Hosszasan vázolta az előadó Japán szinházkultúráját a régi görög'tragédiákra onlíkcztotő játékokat, amelyeknek csak férfi szereplői vonnak, ők játssíiák a női szerepeket is, Kogomlitctto az úgynevezett kabuki drámákat, r népies táncokat,, amelyüket különösön cserosznyo virágzáskor lejtőnek és a templomi táncokat, Részleteden leírta a teázás szertartását,, amolj különösön a fiatal leányuknak ad alkalmat Japánban a jó rodor és a háziasszonyi teendők elsajátítására* Mogomlitette Japán sportéletét is, már az iskolában elkezdik aa ifjúság katonai kiképzését, e általában minden sportot szívesen űznek, amit bizonyítanak a lcguüőVoi olimpiai játékokon elért eredményeik is^Foglalkóznak a régi sportokkal is az Ő3l bambuszrúd vívással,VájacsLnt a speciális dzsiu-dzsiou borkor.ássál és az ijjlövéasfcettol#! VégŰl Japán ipari élotót 6s technikai folkósziiltsógét vázolta, az építészetet, amolyben az ősi ós modern motivuiapk olvadnék egybe. Előadását azzal a megállapítással fejoztc bo> hogy Japán a legrégibb állam.rl. x legfiatalabb a nagyhata].r.: k k< zöt'l Hetven' év minden halad .ja mollotb megőrizte os a z állam ősi hagyomáayaiib, a népben ól még a csamuráj szellem,amely évszázadok küzdelmei arán vavta ki Japán nagyhatalmi pozícióját. • Aki egyszor járt Japánban,az meg 3;oll hogy szereséé ós becsülje a japán , népet, ^ mindvégig érdekes c leadásért Bárányi Gyula olnök monL dott köszönő-bet az előadónak, /lOT/J,