Magyar Országos Tudósító, 1942. május/2
1942-05-18 [271]
«—ZU IMRÉ0Y- HALÁSZ ílGÍ,,./4. folytatás./ Inrödy Búla a képviselőházban a javaslat ellen ezélalt fel és beszéde elején arra kérte aa utána felszólalókat, ^5gy méltóságteljes óe szenvedély mente 8 felszólalások legyenek* Imrédy beszédére Bárdossy László volt ralniszterelnök, a közjogi bizottság 1942 február 12-kl Ülésén válaszolt. Bárdossy személyi éllel a pártközi megállapodás Önkényes félrevetésével vádolta a főmagánvádlókat. 1942 február 12-én a képviselőház plónunában Bárdossy a párzközi megállapodással kapcsolatban újból szót e:islt és hangoztatta, - nyilvánvalóan az előzmények bővebb Ismeretében - hogy a fSmagánvádlék becsületes politikai meggySzedése felől nincsenek kételyei, I$rédy beszédének általa kifogásolt része félreértésre vezethető vissza és ezek utan kijelentette, hogy "nincs támadó 6a nlnos negt imádott" • ?elBaélalt még Imrédy ÓB Jaross Andor is, akik a beszed előzményedre világosságot derítettek. A most Isnertetett tenyadatokbo kétségtelen, hogy ao ártközi értekezleten Imrédy Bila vagy helyette més az elhangzandó beszéd tárgyköri és tartalmi vonatkozásaira megszoritó kötelezettséget nem vállalt, Imrédy beszéde elmondásakor ilyen megszorító lekötelezéa lelki kényszere alá nem jutott és a beszéd tartalmi vonatkozásaira nézve 3t senkivel szemben, semmilyen Ígéret nem kötötte. Eljárása tehát teljesen jóhiszemű volt és a törvényhozói integritáson csorbát nom ejtett. A pártszövetség és a nyilas párttal kötött megállapodásra, alletve Bzószegésre vonatkozóan hangoztatja az indokolás, hogy a kihallgatott Jaross Andor 6s Szálasi Ferenc tanúvallomása a tényállítás valóságat megcáfolták. Az ország rendjének és nyugalmának megzavarása és a jogfolytonos ság elvetésére nézve tett tényállítást illetően a vádlott azt hozta fel, hogy Imrédy kormányelnöki le szavaztatása után nyomban ut ó dja, gróf Teleki Pál ellen szervezkedett, ellene intrikákat szőtt és külső megnyilatkozásaiban képmutató módon Teleki mellett foglalt állást, hogy Imrédy a frontharoosokkal szemben hűtlenül járt el. hogy 1938 novemberében lc szavaztatása alkalmával mells ttc megrendezett rokonszenvtűnt ötösekkor tüntető küldöttséget fogadott az utca rendjének helyreállítása helyett, moly magatartása a képviselők között zavart és megdöbbenést keltve, a törvényhozás munkáját is veszőJ- eztctte; végül hogy Imrédy és a két főmagánvadló párt a kormányzóhelyettesi törvényjavaslat vitájában o§yaégeson jártak el a folforgaténak mondott párttal és azzal le Is paktáltak. A főtárgyaláson kihallgatott Ivády Béla, Slpekl Balázs Károly ős Czermann Antal - a vádlott tanul - egyáltalán nem hoztak fel olyan tényadatot, amely azt Igazolta volna, hogy Imrédy Teleki Pál személyének megbecsülése, a párthüaég és pártfegyelem tokintotében kifogásolhatót tett. Az ellenbizonyítás keretiben kihallgatott tanuk egybehangzóan azt vallották, hogy a Teleki kormányzat munkamenetével és sajtóirány1téeával elégedetlen számos kormány párti képviselőt Imrédy Bíla állandóan ceendesltetto és aggályuk eloszlatására tőrekedott. A pártélotben szóval nem bomlosztó, de épitő munkát folytatott. Mikor pedig a Teleki kormányzat intonolóit lelkiismereti felfogásával Összeegyeztethetetlennek találta, Teleki Pál személye iránt érzett megbecsülés tanúsításával a kománypártból kilópettt A f rontharcosokkal / r , : állitások sem bizonyultak valóknak, a frontharcos jelvény /kapcsolat os/ sérelmezett eltiltása nem a frontharcosok ellen irányult, nonam arra az egyesületi törvény végrohajtáca kapcsán jelentős politikai okokbo^ volt szükség* A főnagánvádló kormányzata alatt a frontharcosok érdekeben hozott számos gazdasági és jóléti intézkedés felsorolásával cáfolta meg a tanúvallomásokból kitetsző és nem is konkretizált sórolmot. Kolo .svárj-Borosa Mihály ? jáogay Karoly ős Payor Győző egybohangz 0 tanúvallomásával ki ségot kizáró módon igazolást nyert, hogy a rokonszenv tüntetések alkalmával Imrédy Béla a közrend, közbiztonság ós közbéko elszánt őrének bizonyult, /Tolyt- köve../Na»
