Magyar Országos Tudósító, 1942. május/2

1942-05-27 [271]

---RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK LÍBIÁBAN, *».B olasz nemzet a háború oIlonéra folytatja az afrikai olasz emlékek kutatását és faltárását, s orrol a munkáról tartott előadást "Régészeti ásatások Líbiában" cinmel az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat.,, valamint a Magyarországi Olasz Kulturintézet rendezésében dr*Pietro' Romonoll.i római egyetemi tanár. Az előadóülést Aldo Eizzarri ár*, a Magyaróra2lg! Olasz Kulturintézet főigazgatója nyitotta meg, majd Romanelll professzor előadására került sor, aki,abból indult ki,hogy bár csak a mult év októberében múlt harminc esztendője annak,hogy Olaszország elfoglalta Líbiát, az időközben kialakult nehézségek ellenére nagy fejlődésről és eredményekről <.'4tak számot az ottani régészeti ásatások-. Felölelték a két libiai országrész Tripolitánla ós Cirenaioa egész történeti múltját a történelem előtti kortól az ókor végéig éa jelentősen hozzájárultak a mediterrán műveltség ismeretének klaélyit őséhez. A történelem előtti időkből napvilágra korült leletek között a legérdekesebbek a Fozzanban felfedezett falaetszqtek és ft.lfostményok; A történeti időkben a kőt líbiai országrész különböző kulturhatáaok következtében külön útra tért* Cirenaieát ugyanis a görögök gyarmatosították., oig Tripolitánla annak ellenére, hogy előbb föníciaiak; majd punok lakták, mindvégig Megtartotta római joliegét, Cironaicában a legjelentősebb eredményeket Clrene városának 'ásatásai adták- Itt elsősorban az Apolló kegyhely, Artemls temploma, néhány értékes szoborlelet abból az időből,- amikor a rómaiak a szent helyek egy részét fürdőkké alakították át. ' vcal amint a helytartói palota maradványai érdemelnek eislitést* Tripolitániában a három ókori főholy Qoa, Sabratha ós LeptiS Magna került napvilágra, Oeábaa, melynek helyén a mai modern Tripoli áll, Marcus AureliUf diadalive a legBzebb foltárt rómeikori emlékmű- Sabratha legnov^zeteaebb lelete a színházépület, amely c benszülött lakosság Ízlésének római befolyással való kevuredőséről tanúskodik. A város a keresztény Ókorban hires volt bazilikáiról, Bzelc közül a Justinianus által épített bazilikának különösen a növény- és állatvilágból vett díszítő motívumai érdekesek, Leptis líagna azonban túlszárnyalj . nemcsak a két előbbit,, hanem az eddig n.*gy becsben tartott francia afrikai, ásatásokat; is

;

főleg nagyszabáaU épületekben v;ló gazdagsága és csoda számba menő épségük miatta A Leptis-.magnal ásatások rendkívüli jelentőségünk különösen a r/ómoi építészet tanulmányozása szempontjából. Az értékos és mindvégig élvezetes előadásért Alföldy régész professzor mondott köszönetet* /&0T/B. JÓZSEF KBftBKO KI ALII Ka-ROEG VáRfi&Bfö OLV.. .0 J'SL A KLhZETI Í0JLTÜRKffXESC'LET DIOZAÖZGiuLÉSÉH. A Hemseti Kultúregyesület május 28-án, estitörtököö délután öt érakor a Tisztviselő Kaszinó nagytermében /VlIX», Eszterhúzy-utca 4,/ tartja tízéves jubiláris díszközgyűlését,A diszközgyűlés köretében vitéz József Ferenc királyi herceg verseiből olvas fel, Qy.Czlklc Valéria "Nemzetpolitika" címmel értekezik, gróf tfrchtritz Amado Emllné előadást tart éa a királyi herceg verseiből és a saját verseikből olvasna!: fel Pókoténé Korányi Livia, Havas István és Hoibosz Aladár. /WOT/Vr. ---feuiPI ESTET RBMJEZ AZ BOK«S<jTa?fj:ÖZl -^YOTTIÍJKÖDÉS, Az EgyooülotItÖzi Együttműködés a Könyvnap alkalmából janiUs l-ón,hétfőn este nyolc órakor űnnopi estét rendcő a Hu«izetl Sportcsarnokban /Aréna-ut és Thököly-ut sarok/. Az ünnepi est szereplői s Karácsony tidndor, Németh László, Gomboa Gyula, AJCulccár Irma, Kódolányi János, Móricz Zcigmond, Szíj Gábor ós Veress Péter, SÜzromüködik a Bfcdai Dalárda, a Soli Dco Glória'dulcgaüttec ós az Ösczckötő szöveget dr

e

Prosözu Zoltán színművész ( mondja, /.íOT/Vr, ••>*«,. „