Magyar Országos Tudósító, 1942. március/2
1942-03-22 [270]
/ K&W&Üteé * TISZ-* ISTVÁN SERIfiGVAC SORÁN. P > 1 y t a t á s !•/ - A Gondviselés csak ritkán ajándéké* meg egy-egy nemzetet olyan nagy emberijeij mint Tisza Isrvón - mondotta a szónok. Az.a peliti• keret* amelye a el re murk-iját kifejtette, nincs többé* A monarchia felbomlott| létének alapeszméje imgsemmi?ült, a körülötte fennállott nemzetközi konste ..láció széthullott és a • .'.agyarnak megváltozó, t 1- örülmények között kellett a maga nem könnyű élete számára utat törni, hogy múltját menvádje és jövőjét el nc voszj&se. Ebből ajs elsüllyedt világból emelkedik ki A 'isza v István alakja, gazdái!szellemi hagyatékával, amelyből h-rom gondolatkört emeljk ki. ' *i Történ, lemszemléletét ás ezzel Összefüggő világnézetét, a nemzetre! skotott fogalmát és az elitről vallott nézetét. - Tisza István ez esz sok és az eszmék, t valóra váltó tettek embere volt. laton, király, haza és .raölcs voltak életének ,T ozérlő csillag ti. Hagy elméjének egész súlyával és dialektikájának minden erejével, szállt szembe korának divatos irányzatával-. a törtenelei' •materializmusaal,., a ggyőződés . lángostorával üdjlözte kora materialista eltévelyedését, - mint ő mondotta - azokat a modern prófétákat, akik a magyar fiatalság lelkéből ki. akerják ölni a valláserkölcsi világnézetet és a nemzeti ideált, TörténeüSh szeMólete a 1, lek_o;;m-Ikedottségén, a szellem "tud atos S ágán és a Gondviselés által kosi hozott cselekvő az ab dóságon és az erkJlcsi felelősségen *lapuit. Az emberiség sorsát az ő nézete szerint is nem a puszta véletlen intézi , hanem a történelem, az értelmes emberfcia,tos .küzdelme, hogy elérjük, vágy 1 galább is ..:egközel-«tsük szokat a magisabbrendű célokit, amelyek az élet értelmiét jelentik szárunkra, Ennok a küzdelemnek időbeli habárai nincsenek, a mult a jelont hozza létr$t és a köti 5 együtt szüli • jövőt. Ennek ellenére voltak és lesznek ebbon e küzdelemben pillán tok, amikor az emoer a multat tehernek, ; "taWd nok érzi. Akárhogy* is szerutnők, a történelmet nem l~hot kitörölni a világ '• életéből, aki erre törekszik önmagával kerül ellentmondásba-, elfelejti, hogy elobb-utDbb az 5 életébői, az c munkájából is mult lesz, így goudolkuott Tisza István ... történe lémről,Nem volt historikus, g tört éne írói gondolat művelésében nem öncélt, hanem a . ya-.orlftti pclitikuft szellemi f lkészülésének, egyik legfőbb kellékét látta, Isnerte a história egész területét, mégis leginkább a francia forradalom és az ozt követé idők érdekelték, mert itt találta meg azoknak az erőknek k forrását, at.el.ck a saját korát létrehoz 4- Üc és annak alakulására továbbra is hatást gyakoroltak, - Ti', zt István világnézete az idealizmusnak és a realizmusnak sajátos összetétele • Idealista volt, mégis realista ; mert Góljait nemcsak kitüzt*.., hfene-m meg nem alicuvó határozottsóggeéL törekedett azok mööV "lazítására, ^e 1Kralét ének az ide lókhoz való vonzódásából adódik mélyfiége G •-r szeretete és emelkedett e-tik"! felfogása. Az embere z.sr, t- t volt leikének ^tciáanentuma, orré épült fel az emberi értékok Összességét felölelő vá l'a-nézete, amelyre azután mintegy büaako kupola ború! rá :.-;or-"élitás s v vallásos érzülettel és keresztény gondolattal, Gigantikus alakjának .áatí-'imao architektúráján a meleg emberszeretet volt ez egyetlen ornan. etika, Különös, hog;. az ez ems rszeretet, amellyel embertársai iránt viseltetett álig tfiáit visszhangra, Sokan tisztelték,* megtöbben fólttek tőle,de iosvesen voltak akik szerették. Érezte, hántotta is ez az hálátlanság, de nem ualieztólt érte. A jó Isten keg; óiméból - hangzótatta - az én lelkemben nagyon sok- szeretet és nagy#ácovós gyűlöl.;t számára von helyi az országos, a közügyek érdekét szolgaitam mindig, egy erős meggyőződéssel kiró ember becsülete a lelkének egész felhevülésével, azonban ez a felhevülés odaadás volt cz ügy iránt és nem az ellenfelek iránt érzett gyulalet..
