Magyar Országos Tudósító, 1942. március/2

1942-03-20 [270]

- Külpolitikánk változatlanul azt az ogyíies, határozott' irányt követi, amelyen eddig haladt, Azt hiszem, ninca józan eszű •jnbúr az országban, aki más külpolitikát követhetne?, mint amit eddig követtünk s amelyet ón nemcsak követni, hanem a ma és a jövő kívánalmainak megfelelően mégjobban kiépíteni akarok. /Fagy éljenzés és taps,/ - Mit jelent ez a Irtilpolitika? Szoros baráti együttműködést szövetségeseinkkel, elsősorban Németországgal és Olaszországgal. /Hosszfmtartó viharos éljenzés és taps./ Jelenti, hogy vérben, munkaban, bAzában minden tőlünk telhetőt áldozunk, ami ennek a háborúnak megnyerésére szükséges, De a teljes együttműködés fogalmában bonni- van az egyeríbguság is, /Viharos éljenzés és taps./ Mert olyan együttműködés, amely mindkét félnek hasznos és jó legyen, másként mint kölcsönös megbocsülérsel, kölcsönös tiszteléssel és egymás helyzetének ós jogainak teljes elismerésével nem is valósulhatott volna meg. /helye-«tea^. taps </ « De törekszem arra is, hogy szomszédainkkal is' jóviszonyban lágyunk. Én megtettem ebben az irányban az első lépést parlamenti bemutatkozó beszédemben* én állom, amit akkor mondottam s várom, hogy szavaim megértésre találjanak minden szomszédunknál. * S most áttérek a belpolitikára, Mi az én belpolitikám alapja? Erő, kitartás, koncentráció a nagy nemzeti célok megvalósítása érdekében. Erő és kitartás a háborúban, a háború győzsleh befejezése érdekében, hogy azután valóra válthassuk nagy magyar szociális, gazdasági és társadalmi problémáinkat, amelyeknek a megoldása mind előttünk áll, - A törvényhozás munkája a közeli napokban megkezdődik. Két törvényjavaslattal jövök elsősorban, az egyik a Z3idó mezőgazdasági és erdőbirtokok teljes állami tulajdonba vétele, /Viharos éljenzés és taps,/ Erről akarok most néhány szót szólni. - Amikor a kormányt átvettem, feltárták előttem barátaim azokat a gondolatokat, kívánságokat, amelyek pártunk keretén belül a megvalósítás előterében állanak. Ezek sorában volt az az óhaj is, hogy tegyek valamit a zsidóbirtokok igénybevételiének meggyorsítása érdeké- . ben, ínért az eddigi hosszadalmas felebbezési eljárás ezt a kérdést ad oalendae graeűas elhalasztja. Megvizsgáltam a kérdést s meggyőződtem róla, hogy nincs más megoldás, csak az. amit már mint földművelésügyi miniszter vallottam, tabui a rasat kelí csinálni. /Nagy éljenzés és taps,/ A zsidóságot a magyar föld tulajdonjogából és használatéiból ki kell emelni ós el kell távolítani. /Zugó éljenzés és taps*/ Mi, akik a vidék emberei vagyunk, mi ismerjük a legjobban azt a i ér foglalást, ami ezen a téren történt, Amig arról volt szó, hogy ez a nemzet készületlen volt egy bizonyos időben az iparosodásra, a kereskedelem lebonyolítására^ s ezért ebben a vonatkozásban a zsidó térfoglalás is érthető volt, a magyar földnél, amely mindig a mienk volt és amelynek müvelése nem uj foglalkozási ág; ezt a megértést semmi körülmények között sem lehet tanúsítani, ezt a térfoglalási semmi körülmények között nem lehet megengedni. Tenát arra az álláspontra helyezkedte" •' hogy a közeli napokban gyökeres intézkedést kérek a magyar törvényhozástól. Ez pedig abbéi áll, hogy nemcsak az igénybevételi eljárást gyorsítjuk meg, hanem a zsidótörvény számtalan kivétele-zéseivel szemben a faji alapra helyezkedünk, /Éljenzés és taps./ Teszem ezt ezért, beipt én nem földbirtokpolitikai javaslatot hozok, én a zsidóságot távolttom el a magy ar földtől annyira, hogy még az erdőbirtokokat is kis ajáeitom, jóllehet ez Két a birtokpolitikái törvények eddig nem érintették, á t k • "* •