Magyar Országos Tudósító, 1942. február/2
1942-02-23 [269]
/A CORVIN VACSORA, Folytatás!./ - Külföldra küldött, vagy más aódon odakerült raücincsoi, ottani művészi rJQge.klókezósoi, missziót teljesítettek a nemzet szálára, amit a nai onbor különösön no górt ős-értékel, Mátyás ajándlkozarai non voltak egyszerű -udvariassági tények. Ma orozzuk, hogy ennél többre i~ rányultak: a szellemi hatalom elismertetésére, a magyarság európai tekintélyének o nőiősére. -Mátyás az akkori logmodornebb .művészetet, a reneszánszt Európában elsőnek'ültette át Itáliából, nogelőzvo a nüvóezet terén vozetőszercpet játszó oly országokat, int Franciaország, Ncnotorszag, Németalföld, Műveltsógünk törtónotónok egyik legkiemelkedőbb ténye ez, amint európai küldetésünk kifejezését kell látnunk abban, hogy a modern műveltséget i.iegalapozó roneszanaz tőlünk terjedt el északra és keletre. A Mátyáskori reneszánsz művészetről ős műveltségről non egy téves nézet' gyökeresedett be. Általában ugy tekintik, mintha a bohivott olasz művészek vendégjátéka lett volna. Mátyás nagy feladatokkal, -magyar művészeket is foglalkoztatott, sőt szerepük az olaszokónól-összehasonlíthatatlanul nagyobb volt. Természetesen olasz művészek honosították meg a hazájukban született reneszánsz művészetet, ebben azonban részük volt Olaszorsz.lgban járt magyar társaiknak is. A magyar reneszánsz nen volt az olasznak egyszerű copiája, sem gyarmata, az itt dolgozó olasz :aüvészok nagy számának és az olasz művészet kétségkivül termékenyítő hatásaink ellenére, - Nem utánozta, do szerette Olaszországot, Szellemi és lelki alkata annyira gyökorosen magyar'volt, hogy mély olasz rokonszenve mellett és oldalán olasz hitvesével, környeztében olasz tudósókkal és művészokkol sem ölthetett olasz képet, Bár nem járt Itáliában, szellemileg benne ólt. Az olasz műveltséget non érezte idegennel-:, akárcsak a la-" . tint, amint az közolállott elménkhöz és szivünkhöz történelmünk egész folyamán, A szoros műveltségi kapcsolat a magyar-olasz barátságnak fontos tényezője. - Mátyást csodálattal övezte az egész akkori Európa, amelynek egyik legkimagaslóbb egyénisége volt. Tekintélyét épp ugy köszönhette győzelmeinek, mint műveltségének* ű rszágr't hatalanssá és műveltté totto, amiben különleges szerepet juttatott a művészetnek, - A vendégművészek mellett fölismerte a magyar művészt zsenit - mondotta végül G orevich tanár - , anoly azóta is bebizonyította, hogy kellő pártfogással és szervezéssel, Európa legkiválóbbjaival versenyezhet, aminél: napjainkban is örvendező tanúi le he türk v Mátyás nove és dicsősége elválaszthatatlanul'összeforrott a művészettel. Ele-tónak és egyéniségének ez az oldala, is örök magyar tanulság ős buzdítás, A művészetért rajongó és áldozó Mátyás emlókcro s az. ő szellőmében, a magyar művészet jövőjére, emelem a nevéro alapitott diszes sorlogoti : fejezte be beszédét Gorevich Tibor. /MOT/B. CSENDŐRSÉG HALALOS 31LESF2TEK, Szerencse Károly 3 6 éves hajaáskéri •• . gaz.da, ittas állapotban a község utcáján elesett s mire rátaláltak «.gyrázk°dás és fagyds következtében meghalt. Bonyhád községben Blau' 5f.orra.nn 26 éves és Mandl Jenő 14 éves talmudi sta a kályhából kiömlő széngáz mérgezése következtében meghaltak. Majsajakabszállás-pusztán ogy táncmulatságon Szécsúnyi Ferenc gondatlanul pisztollyal lelőtte Pintér Loj os 8 évos gyermeket, aki sérülésébe belehalt, Kuna Imréác Mikoházai lakos 4 éves Márta és 2 éves Ernő nevü gyermekeit a lakásban cgyodül hagyta, A'gyornekek játékból az ágyneműt i fölgyújtották s mire édesanyjuk hazaért, mindketten megfulladtak a füst4 ben. A oscmdfvraór? n hal ál r»« hn1ooo+-oV íi^anan -n-nn^ntr A.Tr.rn / •