Magyar Országos Tudósító, 1942. február/1

1942-02-02 [268]

A K0RM/Í2TYZó RÉSZVÉTELÉVEL %ÁílTK ÜNNEPI VACSORÁJÁT A NllMZlSTI F-SZINÓ Vasárnap este a Nemzeti Kaszinó megtartotta hagyományos Széchenyi-lakomáját, amelyen résztvett vitéz nagybányai Horthy Mjj.kl

ó

;i kormányzó is. Az emléklakomára érkező Kormányzót Jankóvich Bésán Józsof gróf, Horthy Jenő és Wenckheim Pál gröf igazgatósági tagok fogadták. A vacsorán, amelyen több mint kétszázan vettek részt,megjelentek többek közett_ József és klbreciit teLrályl hercegek, Bárdossy László miniszterolnok, Ivarész te s • -Fischer Ferenc belügyminiszter, báru Bánffy Dániel foldmivolésügyi miniszter, Széchenyi Bertalan gróf a Folsőház és Tasnádl 1,1 agy András a Képviselőház elnöke, Perényi Zsigmond báró koronaőr, Kontenucvo Nándor herceg, Mikes János gróf és Zichy János gróf érsekek, Migv.el' •'•.r,g

i

el de Muguix spanyol követ, b aranyai Lipót, a Nemzeti Bank elnöke, báró Apor Vilmes püspök, Uray István, a Kabinetiroda főnöke, bárcziházi Bárezy István miniszterelnökségi államtitkár, Ravasz László református püspök és ^okan mások a magyar közélet ós politikai élet, előkelőségei közül. A vacse.án Rödor Vilmos titkos tanácsos, ny.vezérezredes tartott beszédet, kezében a Széchenyi-serl^ggel/Jabban Széchenyi István grófot, mint katonát aposztrofálta. - Maga a tény, hogy Széchsryi, mint katona kezdi meg pályafutását - kezdte beszédét Rödor Vilmos - neve katonai minőségében és katonai tettein keresztül válik kezdetben ismertté, időszerűvé,tanulságossá, / éppen napjainkban, amikor a földkerekséget átfogó háború a katonát állítja mindenütt előtérbe. A történelmet egyének és tettek alakitjak, terhez és időhöz kötött események. Mi volt Széchenyiben a katonából és mit lelünk a katona Széchenyiben a későbbi államférfiből? katonáskodása alig tizennyolcéves korában kezdődött 1309-ben és 1826-ban végződött, tehát kereken 17 évet ölelt fel. - Miért és hogyan lett katona? A nemesi felkelést fegyverbe szólító .királyit felhivás és a családi hagyomány nagynevű apját indította arra, hogy egyszerre három fiát adja katonának; Háborúval kezdődik tehát tulajdonkópeni Katonaélete. Szécnonyi a katonai pályát hivatáshak tekintette. Már elr J leveleiben azt irja, hogy mint katona készségesen fogja hozaját egészsége és élete árán is szolgálni.A kötelessógtudas vált ki benne más katonai tulajdonságokat, mindenekelőtt a fegyelem szükségességének tudatát. Sok jel mutat arra,begy katonáskodása alatt becsvágya sarkalta. Hivatásának eszmei értékét sohasem becsülte le. Mindenkor önbizalma vezette és az Önbizalomnak ez a katonai hivatásból fakadó' kemény próbája páronulva a Itotonai kötelességtudással, tette őt képessé -arra, h'~gy a testi fáradalmakat leküzdeni megtanulja,, - Ebben a környezetben elsősorban a hadsoreg legfontosabb és örökké változatlan tényezőjét, az embert tanulta megismerni.,Huszárjain keresztül kezdett bizni a népben. Még halálakor is volt alárendeltje, aki azt irta róla, hogy apja, tanítója, jótevője és barátja volt az utoibp kuzem.bernek is.-De az ember mellett megtanulta becsülni az anyagot is. L".30sorban a %í jelenLtjégót. Ezen keresztül nemzetgazdasági sikro emelte c •-'khain-'r- a 1';-,-erseuye

v

ou keresztül-a ló kérdést. ;glallc zott azzal e kérdéssel is, hog^ a habomat tömeggel, vagy a katonck minőségével nyorjük-o meg? Hamar átesett a tüzkeresztségon, .s korának harcaiban te a-kényen, vett részt, A katon- szemszögéből elfogultság nélj..ü„ megáll :.pi „ha tjük, hogy Széchenyi kiváló és minden ollrmerést rs•jerdemiő ncacn vette ki részét a foTol 6.- megteljes munkából. Egy évszázad távlatában is harckész, bátor és elszánt lélek képe bontakozik ki előttünk. Ellenségeit mindig szidom mértékkel birál\ ta, de elismerte értékeikot és "ohasem becsülte le őket. W) ORSZÁGOS LEVÉLTÁR )vV /frlvt. kova/