Magyar Országos Tudósító, 1942. február/1
1942-02-14 [268]
F ö V Á R 0 S • A NÉP- SS CSALÁDVÉDELMI PólADó TELJES ÁTENGEDÉSÉT KÉRI A FŐVÁROS.^ Szendy Károly polgármester a főváros 1942.évi költségvetését tárgyaló közgyűlésen pénzügyi expozéjában megemlítette, hogy a főváros - szociális kiadásainak fedezésére •- a : y.;_ ' A . »\u Budapest területén befolyó nép- és családvédelmi pótadó teljes átengedését kéri majd a belügyminisztertől. Az erre vonatkozó polgármesteri feltér- • jesztés most elkészült. A feltérjezztős rámutat arra a nagyvonalú szociális tevékenységre, amelyet a főváros kifejt. Megemlíti a polgármester felterjesztésében, hogy a főváros tovább fejleszti az anya-,csecsemő és k is de dvédeImi szervezetét ós a korhatárt három éves gyermekkortól hat évre emelte fel, ami nagy anyagi áldozatokat követelt. A főváros volt az első az országban, amely az óvodákat a gyermekek egésznapos ellátására és foglalkoztatására alkalmas napközi kisdedotthonokká alakíttatta át. Szociális tevékenységének keretében a főváros gondozza a hat éven felüli iskolásgyermekeket is és évente nagyszabású gyermeküdültetési akciókat rendez. Ma már minden budapesti rászoruló árvagyermeket el lehet helyezni az árvaházi intézetekben és most folyik a Budapesten dolgozó mintegy 20.000 tanonc szociális gondozásának kiépítése. Támogatja a főváros a Budapesten tanuló vidéki főiskolai hallgatókat is. A polgármesteri felterjesztés foglalkozik a vidékiek fővárosba özönlésével is és megállapítja, hogy az utolsó tiz évben Budapest lakosságának száma több mint 160.000 lélekkel szaporodott,amely majdnem teljes egészében bevándorlásból állt elő. A-vidéki tömegek felözönlése miatt alakultak ki részben a nyomortelepek is, amelyeknek megszüntetése sokszor megoldhatatlannak látszó feladatok elé állítja a fővárost, amely megkezdte a több mint 5000 szükséglakást számláló nyomortelepek megszüntetését.- Hangsúlyozza a polgármesteri előterjesztés, hogy a főváros elsőnek állította fel a hadbavonultak családjait gondozó hivatalt, amely nemcsak a harctéren küzdő katonák,hanem a háborúból visszatért, megsebesült, vagy elesett katonák családjait is legmesszebbmenő védelemben részesíti,. Szendy Károly polgármester felterjesztésében ismerteti, hogy a széleskörű szociális tevékenység a főváros költségvetését nagy összegekkel terheli: 1941-ben a főváros szociális kiadása már 27 millió pengőre emelkedett. A főváros társadalompolitikai költségeit részben az inségj árulékokból fedezte, 1941-tól kezdve azonban megszűnt az Ínség járul ők szedése ós a belügyminiszter helyette az ugyanolyan mértékű nép- és családvédelmi pótadó szedését rendelte el. A főváros területén ennek a pótadónak a bevétele a mult évben mintegy 16 millió pengő volt, amelyből a főváros csak 11,402-000 pengőt kapott. Ez az összeg csak mintegy egyharmad része annak a kiadásnak,amit'a főváros a mult évben szociális feladatainak teljesítésére fordított, A felterjesztés aggodalommal mutat rá arra, hogy megfelelő fedezet hiányában a fővárosnak meg kellene épitenie szociális szervezetei t, s nem valósitható mtjg teljes mórtékben a _ más, szociális kihatásaiban nagyjelentőségű tervek keresztülvitele. •Mindezek előróbcásatása után Szendy Karoly polgármester folterjesztésében kéri a belügyminisztert, tegye megfontolás tárgyáva a 3udapesten befolyó nép- és családvédelmi pótadó bevételeinek a főváros részére történő teljes átengedését.. A felterjesztés szerint erre módot ad az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvény,amely kimondja, hogy: "A belügyminiszter az egyes törvényhatóságoknak és megyei varosoknak a területén kivetett pótadó hozadékát részben,vagy egészben meghatározott szociális célra engedélyezheti' 1 . /MO'l/Vr.
