Magyar Országos Tudósító, 1942. február/1

1942-02-11 [268]

—--ELŐADÁS A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉP1TÉSZEGYLBTBEN, A Magyar Mérnök- és Épitész Egylet 1942 évi csatornázási és szenyvizkezelési előadássorozatában február 10-én, kedden délután hat órakor Hidvéghy László székesfővárosi mérnök és Kendi Finály Lajos ckl. mérnök- tartottak előadást , s az előadáson igen sokan jelontok meg a magyar mérnökök és építészek kö zül. Elsőnek Hidvéghy László székesfővárosi mérnök tartott el oadást: "A szennyviztisztitás gépi berendezései" cinimel. Előadásában kifejtette, hogy a gépiberendezósek alkalmazása a szennyvíztechnikában három ck miatt terjedt el. Ez a három ok: a tisztitás hatásfokának növelése, a berendezés gazdaságosabb kihasználása, az emberi munkaerő kikapcsolása egészségügyi szempontból. A szennyvizátomelés véljaira ma már leginkább különleges lapátszerkezetü körfcrgószivattyukat használnak. Az iszapr^thasztó berendezéseknél a keverés és fűtés megoldása áll előtérben. Fűtésre általában a berendezésben fejlődött gázt használják, de az iszaprethasztásnál keletkező gáz igen különböző módokon használható fel. Végül kifejtette, hogy a szennyviztisztitó berendezések létesítésénél tartózkodni kell a túlságos automatizálástól, moly állandó üzemzavarok okozója lehet. Kehdi Finály Lajos oki, mérnök "A szennyviztisztitó berendezések épitési és üzemi költségei" cimmel tartott előadást. Az előadó rámutatott az építési szempontból mélyépítménynek tekintendő szennyviztisztitó berendezések árát és üzemköltségeit befolyásoló és összehasonlításoknál ügye lembe veendő tényezőkre, Néhány konkrét példa megemlítése után, bizonyos általánosító feltevések alapján készült táblázatok bemutatása következett, amelyeken terűiétarányoo ábrák érzékeltették a különböző nagyságú és tipusu deritőberendozések árának, üzemköltségének és hozadékának változását, A Magyar Mérnök és Épitészogylet csatornázási és szennyvízkezelési előadás sorozatának mostani két előadását is nagy érdeklődéssel hallgatták a megjelent mérnökök és építészek. Az e leadás sorozatot a vifc-épitési szakcsztály rendezi s a legközelebbi előadás fobruár 17-én kedden délután 6 órakor lesz a Magyar Mérnök- és Épitészogylet Roáltanodp,utoai székházában. /MOT/K. A NYELVTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÜLÉSE. A Nyelvtudományi Társaság Molich Jánm n

y- egyotemi tanár elnökletével kedden délután tartotta ülését a Tudományos Akadémián. Melich János elnöki mogynitőja után Laziozius Gyula dr. egyotemi tanár tartott felolvasást: A magyar szókészlet nagysága oimmel, -Azok a számok - mondotta a felolvasó -, amelyek a köztudatba kerültek a magyar szókincsről, nem adnak helyes képet a magyar nyelv szókincsének terjedelméről. Legutóbb Tolnay iíilmos tett becslést és 150-180.000-re tette összes lehető szavaink számát Ez és a hasonló becslések nem jiontos adatok. Aszerint, hogy mit tartunk egy szóegyednek, kétféle válasz lehetséges: bizonyos felfogás mellett minden élő nyelvben, tehát a magyarban is, végtelen lehet a szóegyedek száma; az alap szerint megkülönböztethető szavak száma azonban véges. A mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott felolvasás után a Nyelvtudományi Társaság tiszteleti tagjául választotta Kettnen Lauri finn professzort, aki jól beszéli nyelvünket és ez év januárjában a Nyelvtudományi Társaság egyik ülésén felolvasást is tartott. A tiszteleti tagválasztás után az ülés folyó ügyekkel foglalkozott,/MOT/K, k ./