Magyar Országos Tudósító, 1941. december/1

1941-12-04 [266]

/A lovontafc'á^gftlr.m vezetőképző csapatainak munka ja* Fclytatás 1./^; • idő alatt elérjük célunkat, egy uj, jobb nemzedéket nevelünk, amely egy ajj* j^bb, szebb jövő felé vezeti hazánkat. A hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéd után a vezetőképző csapatok - melyeknek szakaszparancsnokai 19, 20 évo3 ifjak nótaszóval vonultak el a megjelent magasrangu katonai ős polgári előkelőségek előtt. /MOT/Na. ' .1 /Dr. Wüneciher Frigyes előadása a Barcs3-Szövetsógben.Folytatás 1./ Igy viszont, mint boíkezelők, kitűnően megállják helyüket felsőbb irányitás mellett. Bár kereskedők vagyunk valamennyien, akik a Hangyában dolgozunk, kereskedőknek tekintjük magunkat ős ez a közeledés alapja közöttünk és a keresztény kereskedelem között. Bizonyos, hogy lehet verseny is közöttük, de végeredményben mégiscsak együttműködhetünk. Vannak törvényhozási kérdések, rengeteg szabályozatlan probléma, amelyeket hamarább meg tudnánk oldani, ha együtt kérjük. Itt van a külföldről való felhozatal kérdése. Nekünk közösen egykézzé alakulva" kelrlene-<£ellép— nünk, hogy egységesen álljunk a külföldi kínálattal szemben. Vannak szállítási, vám, Mateosz, vagon, stb. stb. kérdések, amelyek a közös munkával kó^uayebben.megoldhat ók. Az iparral szembe'A való kívánságokat is egyformán és együtt képviselhetnék jobban. Sok tekintetben együtt -küzdhetünk és együtt lehetünk a keresztény erkölcsi gondolatnak a gazdasági életbon való megvalósítása, a szövetkezetnek és magánkereskedelemnek a nemzeti célok szolgála.tbaállitása terén. Dr. Wünscher Frigyes ezután az önálló exlsztenciák jelszavával kapóselatkán kifejtette, hogy a nagy önállósodásban bizonyos veszélyt is lát, mert ez a nagy önállóság még nagyobb bajokat • is okozható Nem igaz az, hogy a falusi kiskereskedő, szatócs önálló exisztencia volna. A falusi szatócsnak is volt utazója. akitől megkapta az utasításokat, figyelmeztetéseket, ez volt a demgrosszistája, gr: sszistája, importőrje, képviselője, stb. stb., amelyeket végeredményében innen a fővárosból egy kéz irányitott. Amikor ezg ők csinálták, Ők, a 11'^berália k, akkor helyes veit* amikor mi akarunk egymásra találni és tösöw, rülnl, 'dekor helytelen. A Hannát el akarják pusztítani, hogy azután a kis erőtlen t - egyedeket annál könnyebben letörhessék. A szövetk^Ce tek ós a magánkereskedelem közötti ellentétek egész kis területen zsugerfdnak össze, mert 1 Iszen rengeteg olyan céljuk van, amelyhez szükséges az egyéni kezdeményezés , ötlet stb. és ezt a szövetkezet nem is tudja ellátni A szövetkezet nem is akar monopoliunot^ysemmiféle üikkből, mert az önmagára is veszélyes vo&na, mert megszűnnek azle góz séges verseny, amely hajtja az v embereket. A konkrét eseteke 1ameg kell beszélni, nem szabad általánosítani. Meg kell egymást ismernünk és segiteni kell egymást. Nem szabad helyt adni annak a nemkívánatos oldalon történő heccelődésnek, amely ellentéteket akar szitani közütünk. Próbáljuk meg a megbesz^gmaöket ős az ''sszofrgást. Rámutatott ezután arra, hogy a Hangya-kérdés bem bírálható el egyedül fűszeres szempontból. Különben is, a Hangya vezetősége a szövetkezeti gondolat felejthetetlen nagy egyéniségének, Meskó Pálnak útmutatásait követi, aki ott, azokban a falvakban, községekben, ahol keresztény kereskedő volt, előbb mindig megkérdezte, hogy a keresztény kereskedő mellett valóban szükség van-e szövetkezetre. A Hangya nem állított fiókokat ott, ahol keresztény kereskedő van, hanem ahol a keresztény kereskedő már kezd megerősödni, nagtárakat, kukoricagórékat, pincéket vásárol s ezekkel siet a termelés segítségére. Egészen más a célja a Hangyának, mint a falusi szatócs boltja. Vetőmagvakat, traktorokat, mosógépeket, nemesített vetőmagot kivan a termelők rendelkezésére b-osátáni és meg akarja tanitani őket a hplyes termelésre, v ;y /Folyt.köv./