Magyar Országos Tudósító, 1941. december/1

1941-12-04 [266]

DR. WÜNSCHER FRIGYES ELŐADÁSA A BAROSS-SZÖVETSÉGBEN. Jelentőségében meszelhető ülést tartott szerdán este a Baross Szövetség országos elnöki nagytanácsa. Az ülésen a Baross Szövetség és a Hangya fogott össze, hogy közös erővel folytassa a küzdelmet a magyar gazdasági élet kereszténnyé tételéért és a keresztény kereskedőtársadalom érdekeiért. A gyűlésen nagyszámban jelentek meg a Baross Szüvetség elnöki tanácsi ós rendes tagjai, valamint dr. Wünscher Frigye a„ a Hangya alelnök- vezérigazgatója és kísérete. Il'-vszky János országgyűlési képviselő, a Baross Szövetség országos eln"ke üdvözölte dr. Wünscher Frigyest és a társaságában lévő Hangya vezetőket, s rámutatott arra, hogy dr. Wünscher *rigyes előadásának célja az, hogy felvilágosítást adjon és utat mutasson, A közvélemény előtt évszázadokon keresztül táraadták a keresztény intézményeket, a keresztény kereskedőimet és ipart. Ma ennek már^végo van. Az utóbbi években azonban panaszok merültek fel, hogy a ^anyg/ának olyan helyeken is nyilnak fiókjáig ahol a keresztény kereskedelem"életképes és ezért ott nincs szükség ángya.-fiókra. A Baross ^zövetség ós a Aangya megállapodást kötött, hogy egy közös hatos bizottságot állit fel,, amely vitás esőtekben dönt, hogy szükség . van-,.; a kérdés os xí

angya~f i°k felállítására, vagy som.Egy olyan áramlat is veit, amely azt kívánta, hogy az áruellátásban a "ángya legyen a keresztény kereskedőiéin segítségére. A Baross Szövetség és a ángya megállapodásában! ezt is leszögezte és kötelezőnek ismerte el magára. Hangoztatta Tlevszky János, hogy a kát nagy szervezet összefogása milyen nagy.delentősógii és mennyire kihat a nemzet nagy céljainak elérése érdekében folytatott küzdelemre. Ezután dr, Wünscher rigyes, a Üangya alelnök—vozérigaz- . gatója tartotta meg nagy érdeklődés mellett előadását a ángya és a keresztény kereskedelem viszonyáról, bevezetésként hangoztatta, hegy a Baross Szövetség és a 1 ángya, mint két egyforma iél ül össso. hogy célravezető megbeszélést tartson. Mindenekelőtt leszögezte azt az elvi felfogást, amelyből a szövetkezetek, nem engedhetnek semmi körülmények között. A helyzetet ugyanis sokán tévesen Ítélik mog. Ha. valahol kisemberek társasága, akár fogyasztói akrá, termelői szövetkezetet akar alkotni érdekeik védelmére, ezt a jogot senkitől nem lehet megtagadni. Ezt a jogot száz év óta az egész világon elismerték és vallják. Nem tagadta meg azt a liberalizmus sem és nem tagadhatja meg a keresztény nemzeti irányzat sem. A szövetkezetnek azonban valódi szövetkezetnek kell lennie* nem pedig álszövetkezetnek, amely csak a nagyobb haszon kedvéért alakul és működik. Az ilyen álszövetkezetékkel szemben - mondotta dr. Wünscher Frigyes nagy taps között - mi is harcolni fogunk. - Abban a kérdésben, hogy szabad-- nekünk felülről bizonyos fokú nevelő módon elősegíteni a szövetkezetek alapitását, vagy csak az a helyes, amikor alulról indul meg a. mozgalom, arra csal: azt lehet válaszolni, hogyha a felülről való irányitas küzérdekkel igazolható, akkor indokolt. Ebben az esetben fölülről is lehet nevelni, kezdeményezni. A célnak azonban nem szabad annak lenni

; hagy a szövetkezetben rejlő tőke nyereséget hozzon, hanem hogy ez a bőke szolgálja az embereket. A szövetkezeti forma ebben különbözik a. kapitalista vállalatoktól* mert hiszen azokban a teke mindenáron nyerni akar, ez a szövetkezeti tőke pedig szolgálatot teljesit. Ahol a tőke nem ilyen közérdekű szolgálatot teljesit, ott nem igazi szövetkezettel állunk szemben és indokolt a támadás ellene. Hangsúlyozta az előadó, hogy számo]ni kell a gazdaságosság elvével. Addig maradhat meg valamely szervezet vagy egyéb a gazdc.áági életben, amig hasznos tud lenni

; mert különben elpusztul. Rámutatott arra, hogy a szövetkezet szolgálatot tosz a keresztény kereskedői tárdadaloa felé in,, amikor megadja a kereskedés lehetőségét ^lyan embereknek, akik bői. malié kereskedők különben a hasira, lehetnének, mert hiányzik belőlük az Önállóságnak valamely k. lléke,, vagy tulajdonsága.