Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2
1941-11-18 [265]
/ BORNEMISZA GÉZA ELŐADÁSA. Folytatás 1,/ A mezőgazdaságból é3,kők száma nálunk máris aránylag igen magaf. Még: & Csonkaország területér© vonatkozó statisztikai adaték szerint "pl. Bel|$b$ untban az átlagos termés búzában lO^ákal, rozsban 90, árpában 104, zabában 110, burgonyában 171, cukorrépában 40 £-kal haladta tul a hazai tap**. mésátlagetV Németországban az átlagos terméseredmény "búzában 5 2'o-kai, rozsban 45; árpában 70, zabban 66, burgonyában 130; cukorrépába a 4G$-kal haladta tul hazánk termés—átlagát. Franciaországban az évi. átlag búzában és rozsban kb. azonos volt a miénkkel, árpában, zabban kb, 16$-kai, viszont burgonyában 50, cukorrépában 40%-kal haladta tul s hazai termésátlagot. Hogy a felsorolt nyugati országokban TT annyi vei töb'c mezőgazdasági főtermé'k esik a mezőgazdaságból élők egyedeire azt megállapíthatjuk ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaságból élők fajlagos sűrűsége Magyarországon 52,; Belgiumban 42.5, Hollandiában 52, Dániában 31.5, Németországban 53; Franciaországban csak 28, A megfelelő számost portok ö szeyetáséből kiádódijr, hogy'Belgiumban és Hollandiában kb, ".2.S-szer annyi; Dániában 3.5-szer annyi.' Németországban 2,3-szer anayi, Franciaországban is 2.1-sser annyi mezegazdasági főtermék áll rendelkezésre a mezőgazdaságból élők eg;/edeire számitva mint nálunk. Ebből világosan kitűnik, hogy a mezőgazdaságból élők életnívójának emelése csak a termelés korszerűsítése és a terméshozamok'emelése esetén lesz elérhető, ez létkérdése nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az egész országnak is, mertenélkül szaporodó lakosságunk ellátása $ér egy-két évtized múlva veszélyeztetve lenne,' hiszen a mai terméseredmények mellett a legjobb^ években sem esett mezőgazdasági exportunkból 40-50 pengőnél több érték egy főre, 4 Ezekután vizsgáljuk á másik fő foglalkozási ág, az ipar helyzetét és a jövőben várható alakulását. Iparunk helyzete ma sokkal jobb, mint az elmulfcvilágháború alatt és után'.volt es ha a helyzet a jövőben sem változik lényegesf^ugy remélhetjük; hogy iparunk vállalhatja európa újjáépítésében a reáháruló feladatokat. Iparunk jövője természetesen a legszorosabban összefügg a háberu kimenetelével,' illetve azzal, hogy mi lesz Európa szerepe a kialakuló uj világrendben. Ne féledtjük el, hogy az emberi élet fejlődése az iparos oldást igényi', és a jólét emelése az élelemiszereliétás után az ipari produktumok növe?;vő fogyasztásában jut kifejezésre. Megnagyobbodásunkkal átlagos népsűrűségünk ugya*v alacsonyabb lett, de semmivel sem csökkentette a trianoni Magyarország zsúfoltságát; ahol kb. 100 lakeo esik egy négyzetkilóméterre, ez olyan iccgas mérték, amelyet mezőgazdaságból eltartani nem lehet* Kétségtelen tehát, hogy lakosságunk szaporodásának ellátása, - mint a múltban a jJf* váben is - elsősorban az ipar vállaira f«g nehezedné* . Az ipari termelés emelése gyorsabb folyamat, mint a mezőgazdaságé. A nemzeti jövedelem megállapítására megfelelő statisztikai adatok állnak rendelkezésre és ebből megállapítható, hogy 1925-től 1959-ig a mezőgazdaságból eredő nemzeti jövedelem volumene 2200 millió pengőről mindössze 2400 millióra emelkedett, mig ugyanezen idő alatt az ipartól származó nemzeti jövedelem 1400 millióról 2400 millióra. Németország a mezőgazdaságból eredő jövedelmet 0 milliárd márkáiról 10-11 milliárdra emelte, ugyanazon idő alatt azonban az iparból származó nemzeti jövedeihem 35 milliárd márkából 65 milliárdra emelkedett. Nyilvánvaló tehát, hegy a létesítendő gazdasági torvet a mi viszonyaink között a magyar'gazdasági élet két fő plllérero együttesen és'szcrvosen kell felépíteni. - A teméiészöti adottságok mellett'a nemzet munkaképessége' az, amire az uj gazdasági tervet ópiteni lehet; E téren nem mennyiségi, , hanem minőségi nejhezségoijnk: vannak. A mezőgazdaságból élők munkaereje nincs annyira kihasználva, mint az iparból élőké. Hogy a hatalmas szabad munkaerőt mléképen lehet az uj gazdasági terv szolgálatába állítani, a»» n nak mogitéJéséné 1 elsősorban a minőségi körülményekre kell figyelemmel ^.lo-nr,4 , /Folyt.köv./
