Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2

1941-11-26 [265]

ROHRINGER SÁNDOR MŰEGYETEMI TANÁR SZÉCHENYI MŰALKOTÁSAIRÓL TARTOTT ELŐADÁST A NEMZETI KLUBBAN. Az Országos Nemzeti Klub csütörtökön este Karafiáth Jené titkos tanácsos'

t .főpolgárinester elnöklés ével tartotta évadnyitó vitaestjét;, amelyen RohrInger Sándor műegyetemi tanár mondotta el szabad előadását ,:

Széchenyi műalkotásai

1

' címmel. —A magyar nemzet története a mohácsa vész óta több mint 250 éven át a létárt való küzdelem volt, •< kezdte előadását Pohringer Sándor. - Gróf Széchenyi István lett a nemzet legnagyobb reformátora, akit Kossuth Lajoe nevazeat el a legnagyobb magyarnak, kinek megjelenése századok mulasztását pótolta ós emléke a tünő korral nem halványodott el, hanem térben és Időben mind e^ősebb fényben ragyog. Széchenyi állandó elgondolása

? mondhatjuk álma volt a Buda és Pest között építendő állóhid. Sok nehézség után végre létrejöhetett a hidépitést elrendelő 1836, XATI.t o.. mely az alsó és felsőházban is elfogadtatván; a hid épitése bizt^sitva volt.- csupán megfelelő vállalkozót kellett találni. Hz a válla? kozo a báró Sina György elnöklete alatt álló Lánchíd R.t. volt, A Lánohid építésével egyidőben foglalkoztatta Széchenyit a közlekedés, a Vaskapu , a dunai hajózás és a Tisza szabályozási ügye is, Széchenyi közlekedéspolitikája oly tiszta és messzelátó volt, hogy a mai közlekedéspolitikának is alapvető pillérje maradt. A közlekedéspolitikában a vasutakra helyezte a fősúlyt a közutaknak és hajóosátornáknak csak vicinális szerepet szánt. Lelkes munkájának raélf 3 elismerése volt az a bizalom,, hogy József nád-r 1833, évben az aldunai munkálatok vezetésével királyi biztosi minőségben megbízta. Seben a minőségben Vásárhelyi mérnök tervei szerint robbantotta fel a Vaskapu szikláit é3 lehetővé tette, hogy 120 tonnás hajók átkelhessenek a zuhatagokon, Fárdáozásai eredménye volt az is,, hogy a Kisfaludy-gőzös járatai megindultak a Balatonon. A tiszai útról hazatérve irta meg Széchenyi jeles cikksorozatának az "Eszmet"redékek

; különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg" c, müvét, amelyben kklasszikus teljességben összefoglal mindent, ami a nagy mü végrehajtásához szükséges. Az előadás, amelyhez számosan szóltak hozzá; osztatlan tetszéut aratott./MOT/B« MEZŐGAZDASÁG AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA SZŐLŐ- ÉS BORGAZDASÁGI SZAKOSZTÁLYA alakuló ülést tartott a kamara tanácstermében, A szakosztály elnökévé báró Waldbott Kelement, alelnökké pedig Máriássy Mihályt választották meg, A szakosztály egyhangúlag állást foglalt a nemes borok értékesítésével kapcsolatban, Kéri,- hogy a direkttetmiő borok forgal mbahozatalát tiltsák el, mert azok nagymennyiségben kerülnek piacra s a nemes magyar borok hírnevét veszélyeztetik, A szakoszfiELy a direkttermő borok szesszé való feldolgozásának nagjr fontosságot tulajdonit, annál is inkább, mert a szeszfőzésnekjfokozottabb jelentősége van. Kifejezésre juttatta a szakosztály azt" az óhaját- hogy a mezőgazdasági program végrehajtása során a szőlőgazdaság fejlesztéséről és az elemi csapások által sújtott szőlőterületek gazdádnak támogatásáról megfelelő gondolkodás történjék. /MOT/B. J yyxfxs A MEZŐGAZDASÁGI KAMARÁK MOZGALMAT INDÍTANAK AZ ERDÉLYI NYEREMÉNY— KÖLCSÖN JEGYZÉSE ÉRDEKÉBEN. Az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöksége elhatározta,- hogy a gazdatársadalom körében mozgalmat indit az erdélyi nyereménykölosön jegyzése érdekében. A mezőgazdasági kamarák ezen a héten tartandó közgyűlőselken tárgyalják az erdélyi nyereménykölosön kötvények .•'egy zés ének mód iát. A jegyzésben, részt vesznek a mezőgazdasági kamarák :<

á ;,4N " --" ''MOT/EI **á; áaEE fi •' •:' '<-WM