Magyar Országos Tudósító, 1941. november/1
1941-11-08 [264]
TÁRAY FERENC NYILATKOZATA EGY VELE FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSSEL KAPCSOLATBAN Táray Ferenc, a Kolozsvári Nemzeti Szinház igazgatója a következő nyilatkozatot juttatta a MOT szerkesztőségébe: - Megdöbbenve olvastam egyik színházi lapban egy velem folytatott beszélgetés ieiáésát. L leírás az első betűtől az utolsóig célzatos. Célzatos átültetése egy megtörtént beszélgetésnek olyan hangnemre, amely j'fegal hangolhatná ellenem Kolozsvár közönségét, ha valóban ugy történt Volna, ahogy a cikkiró ur leirta. Mielőtt rátérnék a cikkben foglaltakra, fel kell tennen a kérdést: elképzelhető-e, hogy öt hónapi becsvággyal teli nehéz munka után a megnyitó díszelőadás küszöbén kicsinylőleg nyilatkoznak ann^k a városnak a közönségéről,ahová azért küldtek és azért jöttem boldog örömmel, hegy megnyerjem jóindulatát és szeretetét a szinház és a magam számára. Hogyan is tehetném? Hiszen én magam is a kolozsvári közönség elismerésót élveztem eok-sok esztendeig és ha értem-ol pályámon eredmé: geket, azt legelsősorban Kolozsvárnak köszönhetem. -A Thália színészééről nekem tulajdonított becsmérlő nyilatkozatra is rácáfol a tény, h^gy a kisebbségi Magyar Szinház társulata ma kis hijjón teljes számban a Kolozsvári Nemzeti Színháznál működik és közülük legéöbb elsőrendű vezetőszerepet játszik, "C'est le ten qui fait la musique" mondja a francia közmondás és fájdalom ez is nagyon találó. - Való jgaz, mondtam, hogy a Helikon írói nagyrészt inkább regényírók. Node hát ez egyszerű megállapítás, ez csak nem Lün? Mondtam azt is, hogy fájdalmainál nélkülözzük az erdélyi Írem uj darabjait, de azért mégis felvettem műsortervembe Tamási és Nyíró leendő müveit, . T. ha elkészülnek, bizonyára szívesen adják majd darabjaikat hozzánk bemutató előadásra. Hogy műsortervembe r.lyan célzattal iktattam volna kevesebb klasszikust, mintha Kolozsvár közönségéb nem találnám erre eléggé érettnek, ezt sem mondhattam, niszen műsorunkon ott van Shakespeare, Schiller, Grillparzer, F rzaho, Herezeg Ferenc : Kisbán Miklós.; Harsány! Kálmán, Móritz Zsigmond, Németh I-'szló, Csiky Gergely, Zilahy Lajos, stb. Ezek a nevek sohasem jelentettek könnyű műfajt és hét hónapos csenkaidényre olyan színházban,, mely felerészben operaház, azt hiszem elég msgas színvonalú prózai műsort biztosit^' Hé j,jaként lecsapni jóhiszemű ^náJatekra és m .mártogatom •*. rosszindulat kenés fürdőjében, kétes értékű szellemi teljesítmény., P<Uvt<&4C - Való, hogy BZÓbakerült a magyar szinószóác nehéz helyzete a megszállás huszonkét éve alatt, a kevés próba, a sok utazással járó tömérdek munka kifárasztott? a színészeket és a Nemzeti Szinház védettebb légkörében gondos, aprólékos rendezői utasítások mellett természetesen tökéletesebb művészi munkát véfgezbethefö A jóindulatúra álcázott kérdezgetések során sok mindenről nzó került, Hosszú lenne minden egyes mondatka kitérn J , Azt azonban nyugodó lelkiismerettel ra .adhatom,hogy olyan per fid hangú kifejezések, melyeke'; a cikkíró az ellenszenv vetitősugarával személyüknek tulajdonit• nem hangzottak cl, M.-.-ndtam és ma is mondom,hogy nehéz c ; . ' kellő előképzettség nélküli vidéki színésznek kiemelkedni a magasabb művészi régiókba. Ehhez kivételes színészintelligencia kell. Példa rá Fényes Alice. A színházi lap cikke nehezen kivédhető döfés lenne, ha tagadással • edeke:^énk.. - Vezető álrasban mindenkinek meg kell vívnia a harcát a kikerülhetetlen rosszakarattal. Ebbe én is belenyugdtáom, csupán egy kis türelmet kérek rosszakaróimtól' várják meg a színház ttusgnyitását..-lgy még nem működő szinház vezetősége ellen talán mégis korai az előlegezett rosszindulat, I -A cikkírónak azt mondtákkhogy a Hamlet előadását azon az I emlékezetes estén befejeztük. Ez v *~ Ls ée h-gyo.n?! A nagy monológ A után sir ás. tüntetés, nézőtéx j iáodilensfk c kínpadon könny z6-beszéll Jli ali-- tud6 szí uér z. k, 7 >
