Magyar Országos Tudósító, 1941. november/1
1941-11-02 [264]
BOKOZOS MIKLÓS ÁLLAMTITKÁR NAGY BESZÉDET MONDOTT A REFORMÁCIÓI '5MLÉKVAGSORÁ^tí. a; A V igadó dísztermében lezajlott reformációi ünnepoég résztvegői este/Geller* szálló márványtermében közös vacsorára gyűltek össao. A vacsorán vi&óz dr, Bonczrs Miklós belügyi államtitkár mondott mindvégig •-nagy érdeklődéssel kisért beszédet. Az államtitkár beszédében hanigez tattá, Rogy niríös tökéletes állam, hiba nélküli társadalom, javitásra nem szoruló rendszer.^Szüntelen és íolytonor: reformációra van szükség; az egyén reformációjára épp ugy, mint'a közösség fceferraációjára, a lelki és szellemi élet reformációjára csak ugy, mint az anyagi . vonatkozások folytonos revidiálására. Tehát kényszerítően szükség van a magyar földbirtokpolitika becsületes és gyökeres rcfornálására, épp Ügy, ránt a legszegényebb..,^ le^azélesebb néprétegek életszínvonalaik intézményen felemelésére; gmágyar köz-szellom, küz^prköies javitására, emelésére, & magyar szellemi élei "magyarabbá, a társadalmi élet szociálisabbá és a lelki éle: bensőségesebbe.tételére. -Ebből a szükségből folyik a reformációnak harmadik ténye - folytatta az államtitkár - hogy ezeket a feladatokat a világ szellemi elitjének kell szolgálni, Ez a szakadatlan reformáció az egyetlen ut és módszer, amely lehetetlenné teszi a forradalmat. A reformáció, bár lényegébon mindig egy, mert mindig az aktiv igazságot képviseli, mindig más, mert ezt az igazságit a logaJQ^abb igazságtalanságokon keresztül mutatja fel. Luther és Kálvin idejében arról beszél b, • hogy az üdvösséget nem lehet kisajátítani, mert arafc-Iston kegyelme adja. A piotizmus korában arról tett tanúbizonyságot, hogy a lelkeket nem lehet f or'mábr . m^-.-evitoni, a dogmákat azonositani, -Ma a szociális igazságtalanságokban és a faj:;, kérdés szenvedélyes csatáiban jelenik meg a reformáció arca. Arról beszél, hogy egy társadalom, amely Krisztus nevét hordja, nem lehet a sz"yelális igazságtalanság melegágya, az evangélium nem ismeri a kiváltságos osztályt, a születési előjogokkal rendelkező embert, csak a többet dolgozó, kiválóbb emberek elejegát. Arra tanit: Isten akarata az is, hogy az emberiség nemzeti és faji£ keretek között élje le a maga életét. Az uj reformáció a gyűlölettől megtisztított nemzeti gondolat és az önzés mammurrizmusától megtisztított uj gazdasági és társadalmi világrend igényét jelenti és hirdeti. 1941-ben tehát a reformáció vezéreszménye a szociális gondolat. Sec a szooiális kérdések mérik meg az evangélium erejét, hanem az evangélium itéli meg a szociális kérdések útját. A szocializmus kialakulásáról, küzdelmeiről beszélt azután az államtitkár, s hangoztatta, hogy Európa újjászületett nemzetei minden erejükkel népük sorsának megjavítására türekedtok. Ugyanhoz a korszellem irányit ott a a magyar nemzeti ős szociálpolitikát a háború után, #<Q . r Nemcsak, hogy el nem'maradtunk és lépést tartunk a világ egyre fejlődő szociálpolitikájával, de az 19-io évi 23. törvénycikk megalkotásával: az Országos Nép- ós Családvédelmi Alapról szóló törvény létesitSoével olyan jelentős lépést tettünk előre, amely példaképen állhat az európai kulturnemzetok előtt is.• Rámutatott arra, hogy a háború előtti szooiális tevékenység csaknem egyenlő volt a karitász fogalmával, amelyben az •) préri a maga áldozatával közvetlenül fordul a megsegített folé.'k'b- rv. után a " karitászt felváltotta a hatóságok szeretőt-tevékcuys^ge„ Aztán alkal...-áztak az inség-, vagy szükségmunkát, ami már egy magasabb grádus volt. • Ennek^folyományaként megindult a legnagyobb horderejű szociális munka: I az önálló* oxistenciák minél nagyobb megteremtését célzó munka, A 3zegény 1 Ombemok moc: fcö.11 nrlni n a*iilrci&crr>r, +:Al-:--fc n trl^-.O T .'• .- • . ,^Whi'
