Magyar Országos Tudósító, 1941. november/1

1941-11-02 [264]

H ÍREK A PROTESTÁNS NAPOK HÍREI* Szombaton délután 3 órakor az Országos Református Tanáré gye 3üle t vitéz űr* Bessenyey Lajos tanügyi főtanácsos elnökletével közgyűlést tartott. Az ország minden részéből összeseregcá > lettek a református gimnázium őisztermében tartott köz<3vtilésen a református tanárok, hogy itt megbeszéljék az őket érintő ^réVlémákat• Este fél hatkor a protestáns asszonyok konferenciába ült össze, amelyen megjelent Tasnádi Nagy András m.kir. titkos tanácsos /^képviselőház elnöke,' Tors l'ibor<*kőpvise löház alelnöke, dr.Kiss Roland ny* főispán az Országos Bethlen Cxábor Szövetség szervezési szakosztályának elnöke, Jakabffy Domonkos országos főtitkár> Benkő Tibor titkár és sokan a magyar protestáns közélet előkelőségei közül. Szászy Bélárté elnöki megnyitója után Gyárfás Pálnó tartott értékes előadást "Mit tettek az erdélyi protestáns nők a huszonkétévi román elnyomás alatt" - cimmol, hangoztatta, hogy az elnyomás veszélye olyan nagy volt, hogy az erdélyi magyarság felekezeti különbség nélkül már^Tcozdet kezdeten is egységesen védekezett ellene. El lehet mondani

t hogy a vallásszabadság klasszikus földjén ilyen tökéletes egység a keresztény magyarok között sohasem ural áodo-tt.. Az isteni gondviselés férfiakat adott a kétségbeesett magyarságnak, akik feXébres^r-_ tették a magyar élet alvé erőit, szerveztek, irányítottak, vigasztaltak. Makkai °ándor püspök és mmkatársair Vásárhelyi János, Tovaezy s

ándor, Imre Lajos m-. •re örökre- emlékezetes marad, akik mint az erdélyi hivatalos Sión őrtállói ennek a munkán: .k azóta is bátor harcosai. Ezután az asszony szervezás nehéz munkajárói, a nőegyletek működéséről, az egyletek áldásos szerepéről beszelt. Hangoztatta, hogy a nőszövetség munkája evangéliumi alapon nyugodott. Emellett kulturális, karitatív, szociális stb. tevékenységet>kifejtettejrf. A lelkes tapssal fogadott előadás után "Lengyel Ibolya Mária felolvasta Szentmihályiné Szabó Mária előadását, akidbetegségc miatt nem tudta megtarte ni "Mit tenne ma Lorantffy Zsuzsanna" cimü előadás hangoztatja , hogy háború idején sebeket kap a hitvesi sziv, meggörnyed a menny asszony ok válla, könny fakad •>. testvérek szeméből és elkerüli az álok anyák pilláit. f* -**i*r -Sz-.munkra nem katonaság rohamoz-' ellenséges ágyuk tüzében, hanem férfiak, hitvesek, testvérek szivének irányul minden ellenséges golyó. A férfiak testén feszül a katonaruha, de mindenütt ott áll a harcban az asszony is. Nem szabad elfelejteni, hogy az -let központja a család. A magyar k'tona a Kárpátok gyönyörű koszorújában megbújó szent hazára gondol. Itt keresi meg a családi tűzhelyeket őrző asszonyokat * EÍfcért támaszt keres az asszonyi lélek, hogy erőt adhasson* Él bennük Lorantffy Zsuzsanna te-telnek ható ereje és segit bennünket a ma útjainak járásában. Csakis akkor érezheti a f «rf i, hogy hazája van, ya otthonában várja valaki. Sogitonünk kell őket a magunk erejével, belólilic kell kiindulnia az erőnek es bizakodásnak, helytállásnak és segitő készségnek. Ezt üzeni nekünk Lorantffy Zsuzsanna. Az előadást lelkes tapssal és eljenzóssel fogadták.