Magyar Országos Tudósító, 1941. november/1

1941-11-13 [264]

. AZ IRÁNYÍTOTT GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSE A FÉRNÖKEGYLETBEN. A Magyar Mérnök- és ü-pitészegylet jubiláris előadássorozatában csütörtökön'délután két előadás hangzott el az irányitott gazdálkodás tárgyköréből,Dr.Vietórisz József "Átállás békegazdálkodásra az iparbsn" címmel azt fejtegette, hogy békegazdálkodásunkat főképen a fogyasztandó javak termelésére, illetőleg megszerzésére irányuló tevékenység fogja jellemezni.A békegazdálkodás irányitója a gazdaságosság elve, célja az általános jólét fokozása és kötelessége az önvédelem biztosítása. Az iparnak kötelessége az átállításnál a tönkrement berendezések korszerű folujitása és a munkaalkalmak t. remtése érdekében jelentősen fejlődnie kell.Tehát gcnüos és alapcs előkéezate* munkát kell végeznie. Az ipari gyártmányokat általában három csoportba lehet sorolni, az egyik ilyen csoport a háborúban és békében egyaránt gyártott cikkeket öleli fel, s itt a lényeges az, hogy valamely gyártmány hány embernek nyújt kenyeret, s a cél, hogy lehetőleg sok munkát exportáljunk, kevés anyagot, tehát tudást, tervezést és speciális dolgokat, amit aránylag jól megfizetnek, A második csoportba az eddig nem gyártott cikkek sorolhatók, itt fontos, hogy adottság legyen, azaz energia, berendezés, hazai nyersanyag és szaktudás álljon rendelkezésre, ezenkivül fontos a szükséglet,az uj cikk gyártásának rentabilitása és hogy lehetőleg sok munkaalkalmat nyújtson, A hatEmadik csoportba azok a cikkek tartoznak, amelyekből háborúban sok kell, békében kevés. Itt az egyedüli célravezető a honvédség és az ipar szoros egjaittmüködése, Az államnak kell gondoskodnia békében is legalább akkora foglalkoztatásról,hogy a törzsmunkásgárda együtt tartható legyen. Másfelől az iparnak is erőfeszítéseket kell tennie békeidőben az ilyen cikkek exportjára. Mindenesetre célszerű már most foglalkozni a munkások átképzésével, nehogy kenyér nélkül maradjanak. Ez az ipar feladata, az ipar érdekében pedig meg kell oldani a békegazdálkodással kapcsolatban a javak előállithatásánák biztosítását, a javak szükséges mérvű konzerválását, tárolását,a termelés kockázatának csökkentését, a jövedelmek helyesebb elosztását, a gazdaságossági elv széleskörű érvényesülését, valamint az összes ezekhez szükséges tőkék finanszírozását. Az előadó az egyes feladatok részletes tárgyalásánál különösen kidomborította a teljesitményi szellem fokozásának szükségességét. A legnehezebb kérdés a finanszírozás,, amit négy forrásból merithet és pedig adókból, a termelési önköltség csökkenéséből, takarékosságból és hitelműveletekből. Javaslatot terjesztett elő az előadó, hogy a Mérhökegylet hasson oda, hogy az átállás előkészítésének munkája közérdekű, sürgős és egységes alapon oldandó meg, amiért megfelelő hatáskörrel arra alkalmas szakembert kell megbizni, ugyanígy'állandó gazdaságossági ellenőrző és tanácsadó szervet kell felállítani, amely hivatva lesz békében az összes üzemek gazdálkodását felülvizsgálni, A másik előadást Erdély iparosításáról Bálás Ernő tartetta és ebben hangsúlyozta, hogy szükséges Erdély iparosítása részben a kivándorlás megakadályozása végett, másrészt pedig mert a különféle iparágakhoz szükséges nyersanyag megtalálható Erdélyben. A kézmű- és gyáripar mellett megfelelő gondot kell fordítani a háziipar fejlesztésére, a kis- és nagyiparhoz szükséges gépeket kell gyártani és azonnal fel kell állítani gépjavító műhelyeket; Hajtóerőt az iparhoz villámzáramból kell termelni és az áramot egy hálózattal a vasútek-vontatására,egy | másikkal a mezőgazdaságban és iparban használhatjuk fel; Szakembercki bői összeállított bizottság kinevezését javasolta, amely összeírná a I már ismert nyersanyagokat, vezetné az uj föltárásakat ós. kidolgozná LErdély iparosításának torvét. /MOT/J.