Magyar Országos Tudósító, 1941. október/2

1941-10-22 [263]

-LA -i- J-L XJ J-iRÉDEY TIVADAR SERLEGBESZEDE A KISFALUDY MSi&AG ARANY EMLEKVABSORÁJÁN. A Kisfaludy Társaság szerdán este rendezte a Hungária-szal.

1 ó termeiben szokásos Arany János' emlékvacsoraját, amelyen az ünnepi beszédet kezében a Franklin Társulat, Arany János müveink kiadója .Ital a költő halálának 50 éves fordulója alkalmából az o halhatatlan emlékére felajánlott serleggel dr. R.dey Tivadar, a Nemzeti Múzeum Sz diónyi könyvtárának igazgatója, a Kisfaludy Társ. eag rendes tagja tartotta, - Most egy hónapja ozerto az országban _- mondotta a szónok fürkészték Széchenyinek,a szent magyar Janus fonok hol egyik, hol másik arcát: az alkotóét és a vértanúét* De martiromséggal koronázott nemzetépítő müvének és uj tenyészet magvait íoagában melengető enyészetének mély és misztikus egységét senki ugy fel nem idézte, mint Arany Jánosnak a gyász első döbbenetében fogant 200 verssora. Ez'a Széchenyi óda költészetünk logfőnsegesebb katedrálisai közé tartozik, benne valóban egy nemzet lolkiismeret*vizsg.ilatr. keresi az utat a megtisztuláson át a mec-igazulás felé, Most is az erszágos emlékezés órái^ugy éreztük, hogy a tudós felvilágosíthat, a szónok meggyőzhet Széchenyi nagysága felöl, de a szentek szentjéhez, az örök életre küldetett ereklyéhez mégis esek a költő mágUfli művészetének van kulcsa, l bo>v - Arany János jelentőségének á hazafiúi ihlet és nemzőterkölcsi érzékenység is kétségtelenül alapja, de csak a művészi tökéletesség lehet való*»di mértéke. Kell-e, illo-o obion az irodalmi t^rsaságbem, amely 60 éve vallja magát Arany János családi körének, erro az esztétikai hódolatra szót vesztegetni? Illőnek aligha illő, de kelleni fájdalom keJ.1 mivel ujabban bizonyos korszerű iranyz.otok irodalmi szálle.scsinálói jónak látják Aranynak éppen ezen formamüvészatén szé.monkérni valamit, ami szerintük bennerekodt és elsorvadt, így lesznek az e szemükben : Arany alkotásai' kisebbek tehetségénél, kimódolt szavai üresebbek térmészetadta hangjánál. Mi még beteljesülést tiszteltünk a múlt század középi magyar költészetben és ezek az utánunk következők már lejtőt és felhígulást látnak benne. És ezt az újszerű kátét a legifjabb ifjúságnak szánta szerzője. Arany Já-' nos emlékserlegével kezemben szeretnék most igy szólni ehhez a hol jobbra, hol balra, csak éppen a magyar lélek egyenes utján nem terelgetett fiatalsághoz: Arany <Janos tud várni. Kultuszából egyetlen nemzedék sem eshetik ki végkép, ez a mostani sem, ha mindjárt vasztébe látszik is rohanni, "mivel hogy tudomány nélkül való", vagy ami még rosszabb; áll tudományok fertőzctével van beoltva.- Arannyal mégis találkozni fog, ha előbb nem e badar mai elméletek romjain. Amikor majd senki öC "JXL 3? é• * '3. k) z kodik többé " a mély magyarság" nemzetmentőnek hirdetett, de nemzetbomlasztásra hasznait fikciójához, csak azért,., hogy vele a neki nem tetszőket "kis magyarokra", "jött magyarokra" és :."hig magyarokra" osztályozhassa, - Mióta napjaink megnehezültek egyre sűrűbben és sűrűbben tétetik fel Berzsenyi kérdése, melyre ő maga olyan kemény-kegyetlen választ adott;."ml a magyar? Válasz pedig rea el sem képzelhető anélkül, hogy Aranyt Így, vagy ugy belé ne vonjuk. Mi a magyar, ha nem az, ami Arany, emberi és művészi valójában összegeződik. Jaj annak az ifjúságnak, amely elől silány fogásokkal még a nemzeti lélek olyan erőforrásait is elvonnák, mint aminőt Arany János művészetének örök kútfeje jelent, - Az irodalmi társaságokra nemcsak a kegyelet, hanem a serkentés kötelessége is hárul, Szitsuk uj lángra a magyar fiatalságban klasszikusaink iránt sajnálatosan raegrenyhült érdeklődést. Adjuk vissza hitét a multák kincseiben s ugyanakkor nyerjük meg hitét a magunk őszinte és tárgyilagos gyámolító készségében. Higyjen a történetire Szekfű Gyulának és higyjen a költő Babits Mihálynál:, akik szintén Arany Jánossá* hivatkoznak. /MOT/J. ' ' . • Pro domo: A vacsora külsőségeiről későbbi kiadásunkban számolunk be./MOT/.