Magyar Országos Tudósító, 1941. október/2

1941-10-31 [263]

/A protestánsok vlgad.0! unnopo. i-oiycauus ó*/ - Amíg Spanyolországban ós Ausztriaiában a vállári egység non tudta negtoroutoni a nomzeti egységet, addig Németországban - amely vallásilag nom mondható onnyiro egységesnek - mógls létrejött olyan nemzeti egység, amely előtt tisztelettel áll meg móg a politika^, ellenfél la, és amelynek dübörgő lába nyomán lépésről-lépésre válna* nyilvánvalóvá az egy egységbe összeforrott nemzet egységes akaraténak hősi teljesítményei. - A finn. egység megteremtője nem a vallási egység, hanem a hit kérdésének egységesen, komolyan való vétele. Rámutatett ezután arra, hogy ez a kérdés nem egyszorü, mert minden egyház lényegéből folyóin hadakozó egyház. Két tényező teszi az egyházat hadviselővé: az egyik saját igazságáról való feltétlen meggyőződés, a másik pedig az emberek iránt érzett felelőspégteijcs szeretet. Egyetlen egyház sem mondhat le lényegének megtagadása nőikül erről a harcról és misszióról, - Ha el is ismerjük az er-.yhe.znak a harcra való kötelezettsége igazságát - folytatna - mégis mog kell mondanunk, hogy mindez nem kellene, hegy okvetlenül felekezeti visszavonást, a nemzőt! egység érejóré pedig veszedelmet idézzen elő. Minden egyháznak meg kellene látnia, hogy a csontjaiba rekesztett tüz áloal keltetc hatalmas szellemi gőz levezetésének, hadakozó kedvének megmutatására, mlsssiói kötelezettségének toljositésére kellő területe van saját falain öolüJ lm- Amikor a nemzet külső ellenséggel harcol, no koros süni-- ellenséget a más íelckczetüekben, hanem lássuk meg, mennyi ellenségüké: van a saját egyházunk falain belül is. - A felokezeti visszavonás nem ott kezdődik, ahol a misszió kezdődik, hanem ott, ahol a hatalmi politika. A misszió mindig szolgálat és sohasem uralkodás. A misszió célja nem az egyház, hanem az Isten crszaga, - A magyar protestantizmus mindig kosz rálépni erre az útra, A reformáció nem egyházpolitikai, hanem teológiai tény volt c3 a magyar protestantizmus ennek minden következményét vállalja ós vállalnia is-kell. Ebben az esztendőben van másfél ssr'zados évfordulója az 1791. évi 27. tc, megalkotásának, A törvénycikk tárgyalásánál a protestánsok részéről felszólalt Toleki József gróf főispán és 150 évvel ezelőtt ezt mondotta: "Közös keresztény vallású szellem, a két fél nyugalma és' az ezzel jaeó haszon azt ajánlja, hn-gy ezentúl no egymás gyűlölősében, no visszavonásban, ne ingerkedősben, hanem mint egy haza polgáromhoz illik, jóindulattal és szeretettől keljünk versenyre". - E régi szavak ma is időszeltek és részünkről ma is őszinték. A püspök szavait a termet zsúfolásig töltő közönség lelkes éljonzéssol és tapssal fogadta. Utána az iíjuság nevében Karády István egyetemi hallgató mondott beszédet. Bódás Jáncq ünnepi költeményét szavalta ol, Basilides Mária, a m.kir. Operaház tagja énekelt. Az ünnepély Benkő István református esperes-zárószavával, a elmrosz és egy közének elénoklésével ért véget,/KOT/Ná, " A