Magyar Országos Tudósító, 1941. október/1
1941-10-03 [262]
/ Á KÖZLEOT&IJEÖ^ Ezután dr. Veress Gábrr az IBUSZ vezérigazgatója mondta cl emlékbeszédét"gróf Széchenyi Istvánról, - A reformkorszak méltán foglal helyet a magyar történelem kimagasló korsz,ak«±-"köZjött - kezdte beszédét Veress Gábor - s az egyus korszakokat kimagasló férfiak jelzik, A reformkorszak egész ser.jg kiváló férfiút termel ki ós közülük a "legnagyobb magyar" többször megbánt jelző jé ve lj5r^~' s zéchenyl I-stvánfcjLllottélc, Egy 6v s g á ?. adnak, J^ll rrffr "8 3 -mj \rvL. hor^-*tóutódck rájöjjenek arra, hogy g^óflSz^ho-nyl^Xstvan méltó volt 0f^ *^5<ea jelzőre, Jollemtulajdonságai közül erkölcsiségét kell elsőként megemlíteni, amely hamisítatlan keresztény erkölcsiség vs.lt, mélté .n^o ssa/íot és szarótetet árasztott. Másik jellomvonása szollemének csodálatos ereje s végül mint harmadik főjellemvonását a magyar fajtához való • ragaszkodást kell kiemelni, Széchenyi következtés veit politikájában, nem tudta a liberalizmust megemészteni . s példáját adta annak, hogyan'kell magyar formában"felhasználni á külföldi tapasztalatokat, - Erkölcsisége, műveltsége és fejszereteto volt az a három tulajdonság, amely egyik kertársában sem volt meg.Széchenyi -X&tván.nem v©lt'.egyoldalú mate_rAlaiata, de gazdaságpolitikai változásokét is sürge- "tett, S-iQiiemiekben, erkölcsiekben és anyagiakban, képzelte el a reformokat. Az önsegélyt hirdette, egyéni érdekéket nem ismert el. Gazdasági rendszerét két röppiratáb .n.'. '-.adja elő, amelyek kiinduló pontja a ké-t-i garasos rendszer, a nemesség megadóztatása volt. - Sokat foglalkozott a közitek'dés kérdésével Széchenyi István és csodálatos mit tudott két'évtizod alatt ezen a'téren elérni, A dunai hajózás, a Lánchid épitéso, a Tásza szabályozás, a balatoni hajózás, a téli kiköltő stb, mind az ő nevéhez fűződik, Rendkivül nehézségo'ket **kellett leküzdenie, kodifikáltatnia kellett a kisajátítási törsinyt kereaztül verekednie, hogy áfocmesek is hidvámot fizessenek stb. Legnagyobb eredményeit azonban a Közlekedéspolitikai törvények megalkotásával erte el, E rövid törvényeket méltán nevezhetjük Lex Széchenyinek, ezek '.votekszukek a hosszan szövegezett külföldi törvényekkel. Közlekedési törvényünket csak a belga törvény előzte meg a többi országoké csuk ezután jelentek meg, még Angliában is a va3ut bölcsőjében, A vasúti közlekedést is önsegéllyel akarta megoldani, részt is vett több vasúttársaság megalapításában, de később átttáért az államvasuti rendszerre ós a második, 1848-bnn megjelent közlekedési törvény már államvasuti törvény volt. - A Széchenyi kultusznak hibája volt, hogy öt mindenlci magáénak vallatta, mindenki önmagát ?íeresto benne. Pedig Széchenyi senkije nem volt, ő próféta, akinek nagysága nem fór bele egyoldalú keretekbe. Ezért táplálunk ná?.a és tanításaiban minden kérdésre feleletet. Szellemi hagyatéka ma is arra tonit,. hogy az erény utján járva a műveltség ereje-' vei emeljük naggyá fajtánkat és akkor legyártó:, szág nem volt, hanem lesz. A két megemlékezést rendktvül nagy figyelemmel hallga itta az ünnopi közönség és azokért az elnöklő Tulff Olaf mondott köszönetet és egyoon indítványozta, hogy a ma élő legnagyobb magyart vitéz nagybanyai Horthy Miklós Kormányzót az ünnepi ülóe. hódoló táviratban köszönt30, Az inöitványt egyhangúan elfogadta az ylés, majd öt perc szünet után a Társaság évi rendes közgyűlését kezd-.ék meg, Itt is Wulff Olaf titkos tanácsos elnökölt, aki megnyitódé jában köszönetet mondott vitéz Horthy^stvánnak, a MÁV elnökének Ruzmjb h Gábornak'a posta vezérigazgatójának, Á'.gyay Pál államtitkárnak ós Voroes Gábornak, az IBUSZ vezérigazgatójának, zmiikért a Társaság megalakulását ós munkásságát elősegítették, <o W /Folyt.köv./
