Magyar Országos Tudósító, 1941. október/1
1941-10-02 [262]
ZU SCHOSSBERG-ER 3IRT0KÜGY /l. folytatás/ A tábla hosszabb tanácskozás után kihirdette végsósét, amellyel a földmivel és ügyi miniszter igénybevételt rendelő határozatát helybenhagyja olyan kiegészítéssel, illetve módosítással, hogy az lesz köteles a földbirtok átengedésére, akinek javára az ingatlanokat telekkönyvileg' bekebelezik. De egyidejűleg a tábla bizonyítási eljárást rendélt el arra, hogy a szóbanforgó ingatlanok közül melyek az erdőbirtokok, mert ezekre az Igénybevételi -ljárás, Illetve határosat nom vonatkozik. Evégből a tábla helyszíni tárgyalást tart, fmclyot dr. Jücabfalvy Zoltán,áz ügy előadó táblabírája folytat la, ahol iz állami erdolgasratóság által javaslatba hozandó erdőszakértÖt alkalmaznak. A tábla végzésének indokolása kiemeli, hogy a kérdéses ingatla noknttk 1939 május 5-én - amikor a zsidótörvény életbe lépett, báró Schoss-" borgor Viktor, tehát zsidónak ta3:intendő eryón volt a valóságos, bár telekkönyvön kívüli tulajdonosa. Az örökhagyó elhalálozásával - mondja á tábla döntése - az öröklés ipso jure áll be. A visszautasítás a magán-" jog szabályai szerint azt jelenti ugyan, bog:'' báró Schos3berger Viktorra nézve az öröklés még meg sem nyiít, azonban ez a jogszabály a zsidótörvény birtokpolitikai rendelkezései szempontjából nem nyerhet alkalmazást. A tábla mogitéltse szerint az örökség visszautasításáasak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy az ingatlanokat az átengedés! kötelezettség alól ulvonja..Ez a visszautasítás egyébként is csak akkor tőrtént; amikor már nyilvánvalóra vélt, hogy a szóbanforgó főldbirtokréozek átenr?edési kötelezettség alá esnek. Alaptalannak nyilvánította a tábla a pana sznak azt a részét is, amely a fölebirtokon lévő halastavak ós belsőségek átengedését támadja, mert a tábla szerint esek is mezőgazdasági ingatlannak tekintendők. /10T/G. w ^ •> AtJIKOR A VÁDLOTT KÉRI A BÍRÓSÁGOT, HOGY TARTÓZTASSÁK" LE. Román Miklós harmlncégyéves postaaltiszt a budapesti 62-os számú postahivatalnál dolgozott, ahol a levelek elosztása és eligazítása volt á feladata. Román Miklós azokat a leveleket, amelyekbon pénzt sejtett, fölbontotta. Talált is több pénzzel bélolt levelet, amelj-ekbőtt az öt, hlz és hus zpengőo papirbankjegyeket klszodte s az így szerzett összegeket ellóversenyezto. Amikor rájöttek e btinö3 manipulációra, hivatalig " sikkasztás büntette miatt följolwntéat tettek ellőne és a büntetőtörvényszék ezért kétévi és kéthónapi felházra itélto el. A fellebbezések bo-" jelöntése után arról folyt a vita a vád és a vádolom között, Tiogy a vádlottat, az Ítélet súlyosságéra való tekintettel letartóztassa-e a bíróság, vagy szabadlábon hagyja. Román Miklós maga is kérte a bíróságot, hogy hagyjak szabá dlábon. Amióta e szerenc sétlon ügy miatt állásomtól felfüggesztettek - mondotta a vádlott - azóta mint cipésZsegód dolgozom és szépen keresek. Szeretnék egy kis pénzt Összegyűjteni, hogy fogságom alatt ártatlan családomnak némi segítséget nyújthassak. A törvényszék ugy határozott, hogy a vádlottat továbbra ls szaba dlábon hagyja. A bejelentett fellebbezések folytán a budapesti kir. Ítélőtábla dr. Lator István tanácselnök vezetése mellett most tartotta meg eV'ben az ügyben a fellebbviteli f ©"tárgyalást és dr. Temesváry Gyula kir. főügyészhelyette3 felszólalása után a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. A táblai főtárgyalás befejezése után az az érdekus"fordulat ?:ö vetkezett be, hogy most már maga Román Miklós vádlott kérte, hogy tartóztassák le s e kérelméhez a védőügyvéd is csatlakozott• Azzal indokolta ezt a szokatlan kívánságát a vádlott ? hogy időközben nagyon megváltozott a helyzet. A cipésziparban olyan válság van, hogy egy fillért se tud már korosulj jobb szeretné, ha minél hamarább kitölthotné a büntetését. Mivel a vádlott a tábla Ítélete ellen a büntetés enyhítene végott semmisségi panaszt jelontott be, a táblai tanácselnök arra utasította a vádlottat, hopy jelentkezzék a fogházban és ott jelents a, hogy a büntetését mogkozdi• /MOT/ G. -"«'
