Magyar Országos Tudósító, 1941. október/1

1941-10-10 [262]

VASS ALBERT .ERDÉLYI .'.ró KAPTA. AZ 1941. ÉVI I01EÜELSBER1 EMLÉKDÍJAT. Jx gróf Klebelsberg KunÓ Országos Emlékbizottság néhai gróf Klebelsberg K

u

nó elhur^ymának Imgenced-.ák é-vfordulója alkalmából pénteken délután a Ma yar Tudor nryos Akadémia üléstermében emlékülést tartott. Az emlékülésen nagyszám-: és előkelő közönség vett részt. Kornia Gyula dr, titkos tanácsos, emelkedett hangú elnöki megnyitó beszéde után Petri Pál titkos tanácsos., ny, államtitkár mondott ünnepi beszédet. Vázolta Klebelsberg Kunó pályafutását, közéleti szereplésének kiemelkedő mozzanatait s rámutatott, hogy' mindjárt; pályába kezdetén mint kiváló képzettségű, nagyrahivatptt államférfim; a tudás teljes szellemi vértezotében jelent meg a közélet porondján. Irányelvei mindvégig ugyanazok maradtak, noha a : -rlo mbözőbb- munkakörökben végezte nagyvonalú és mindig jól átgondol:c tevékenységét,, Fő célkitűzése mindig ugyanaz volt : *• -magyarság megerősítés•••,' Szemei előtt a független, önálló és egységes ,{yar haza képe lebegett, anélkül.-, hogy nyelvében, nemzőt is égében e haza rmelyik polgárát -\s korlátozni kivánta volna, Fanatikuson bízott a .gyarság jövőjében, talán jobban, mint sokan' a született f jam-agyarok őzül. Reálpolitikos volt már abban az - időben,'amikor ez a magyar köz;létben szinte szökatlaa jelenség volt. Érezte, hogy nagy alkotásokra van elhivatva.'Amikor az ország t a trianoni katasztrófa érte, szinte rögtön átlátta, hogy a csonka magyarság>t csakis a kultúra erejével lehet felemelni; Az előadó kiemelte Klebelsberg gróf népiskola..,épitő, kérsz akos munkásságát., az : Alföld magyarságának megerősítését célzó tevékenységét. "Klebelsberg K^nó emlékezetének fénye mindig erősebben ragyog, a magyarság ebből a fényből eret merithet jövő küzdelmeihez"- fejezte ke emlékbeszédét Petri Pál, Huszti József egyetemi tanár "Klebelsberg és a nemzetiségi kérdés" cimmel olvasott fel. Nagyvonalú tanulmányában ismertette Klebelsberg gróf nemzetiség., p ' étkáját és a nemzetiségi kérdés megoldását célzó elgondolásaiba Kornia Gyula elnök végül közölte, hogy az országos emlékbizottság az 1911

t évi .1000 pengős Klobelsberg-emlékdijat egy írónak éspedig az erdélyi Vass Albertnek Ítélte oda* A KH ebelsberg-emlékplakettet ebben az évben a ZéImogyarországi Közművelődési Ígyesülőt és a Zárpátáljai Magyar Közművelődéül Egyesülőt kapta. A jutalmat a két kitüntetett egyesület nevében Kramer Gyei'a, illetve Wellmann Sándor egyesületi elnökök köszönték meg,/M0i/E,y KÖ3J---'JKEDÉSI BALkS:éT'"yg Pénteken óéJ.után a Nagymezo-utcá Ír, számú... . ház előtt az' IK,0?o\ :vvinat kéktaxí. elütötte dr. Benes:vszky Elek' e

1 t£s^tal.íl£Xői; lg.pyi„g, t

; A mentők cöréssél a Pajor-szanateriumba vitték. / A ssu'ii L?. io.?--téren Maros, vics Tődorné 37 eves asszony könyvkereskedő f8leségét az egyik 10-os jelzésű villcmos olgáa:ltá. A mentők a Rókusba vili ák.-'MMT/Mo'.: ' - •-. , • ;.. „ y Í -PETŐ SÁNDOR 3IFEML,„KST október 12-én; vasárnap déli fél 12 érakor 'lezik le a K« recés*-.- üti bewetóben/3i. számú \ u-ornláó 59. szómu sir) f/Bo *'

N -"* J .Pro d o m oi Fenti hjr' ozives átvételét kéri a t. Szerkő sz tőségeitői a Magyar Nemzet szerkó óz tősége.