Magyar Országos Tudósító, 1941. október/1

1941-10-09 [262]

AZ ERDÉLYI PÁRT,5^ZSZS3cmAS^DWZGYE,I INTÉZŐBIZOTTSÁGA beszámoló értekezletet tartott, amelyen a vidóki tagozatok elnökei és vezetőségi tagjai jelontek meg. Bcke Ödön országgyűlési képviselő beszámolójában hangoztatta, hogy Erdély legsürgősebb problémája az anyaországhoz való hozzáilleszkedés ügyének rendezése. Ennek érdekében a párt eddig is minden energiáját és munkakészségét sorompóba állította. Az erdélyi képviselők legfőbb törekvése az - mondotta -, hogy a 3ok gazdasági, valcmint szociális problémát minél előbb megoldja, A kormány mái' eddig is komoly áldozatokat hozott a mezőgazdaság, az ipar és koroskodelem érdekében, Önállósitási kölcsönök nyújtásával nyul a kormány a rászorultak hóna alá, Igon komoly építkezési'beruházást is eszközölt az állam, igy többek között az erdélyi utak rendbehozatala, a most épülő uj vasútvonal, különféle középületek megjavítása, stb, utján " munkaalkalmakat szolgáltatott. Megemlékezett arról a nagyfontosságú nemzetmentő munkáról is, ami*; a kormány a szórványkérdés ós a telopitések, valamint a népművelés torén már eddig is kifejtett, A beszámoló után Gergoly Porenc református lelkész köszönte meg a beszámolót és rámutatott számos megoldásra váró problémára, Bcke Ödön válaszában megnyugtatta a felszólalót, hogy az Brdélyi Párt minden Igyekezetével a problémák megoldásán fáradozik,/liíOT/B, /A Külügyi Társaság Balkán-Bizottságának ülése. Folytatás 1,/ Suhay Imre ny. altábornagy után dr, Tóth László kolozsvári egyetemi ny, r, tanár a három nagy balkánkutatóról Kállay Béniről, Thallónzy Lajosról és Bajza Józsefről tartott előadást, Kiomclto, hogy Magyarország, miután a középkorban jelentős politikai ós katonai hatalom volt a Balkánon, Mohács után a török háborúk, majd állami létének biztosításáért folytatott küzdelmei miatt csak az 1867-1 kiegyezéssel juthatott ismét abba a helyzetbe, hegy a kettős Monarchia köretein belül ismét felépítse gazdasági és politikai pozicióját. Ezt a helyzetet világosan felismerve gr, Andrássy Gyula Kállay Bénit tette a Monarchia bolgrádi főkonzulávé, aki nemcsak politikai tevékenységet fejtett ki, hanem módszeresen foglalkozott a Balkántörténet jelentős kérdéseivel is, Kállay Béni tövid magyar belpolitikai szereplés után a külügyminisztórium osztályfőnöke lesz, majd a Monarchia közös pénzügyminisztere. Ebben a minőségében volt Bosznia és Hercegovina kormányzója haláláig, Kállay tudósi munkájának folytatója Thallóczy Lajos volt, ki mint pénzügyminisztériumi osztályfőnök lett a boszniai ügyek vezetője. Válogatott Ilonkatársaival feldolgozta i. középkori Magyarország balkáni kapcsolatait, A századforduló után az európai politikai helyzet hatása alatt egyre nagyobb veszedelmet jelentett a délszláv mozgo.lom, moly a fönnálló magyarhorvát állam jogi kapcsolat felbontására, vagy a Monarchia trialisztilcus átalakítására törekedett, sőt ozehtulmenve az önálló Jugoszláviát akarta megteremteni. A horvát kérdés sulyős voltát 1910 táján ogesz toljoasógébon egy fiatel magyar tudós, Bajza József ismerte fel, ki a Monarchia összeomlása előtt egy uj magyar-horvát kiegyezést kivánt létrehozni. Mikor ez nem sikerült, minden erőjével igyekezett bebizonyítani, hogy a jugoszláv államalakulat nem életképes. Meggyőződése szerint Jugoszlávia romjain Magyar és horvát nemzet barátságának kell felóptilnie,/MOT/B, ---A MAGYAR NEMZET POLITIKAI TÁRSASÁG évi rendes tisztujito közgyűlését október 24-én, pénztőkén este 7 órakor V. József Nádor-tér 1. alatt tartja. /MOT/B. Pro d o m o : János Áron országgyűlési képviselő kéri \ hir szives közlését. _,

0 V