Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2

1941-09-22 [261]

A Magyar Tudományos Akadémia halhatatlan megalapítója, gróf Széchenyi István születésének másfélszázados jubileuma alkalmából rendkívüli összes ülést tartott hétfőn délután az Akadémia üléstormóbon. Az ülésen megjelent ós előadást tartott Varga József kereskedelem- ós iparügyi miniszter. Az Akadémia mai ülése iránt rendkívül nagy órdoklődós nyilvánult meg ós már jóval 5 óra előtt nagy számban gyülckoztok az előkelősógok. Mogejelent Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi, Radscsay László igazaságügyminiszter, Tasnádi Nagy András a képviselőház, Szóchonyi Bortalan gróf a felsőház elnöke, bároiházi''Bárezy István, Antal István, Szily Kálmán és Törley Bálint államtitkárok; Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester, Bornomisza Géza ós Fablnyi Tihamér ny. miniszterek, Ravasz László evangélikus püspök, Ulloih-Rcviczky Antal reiidJdjruli követ ós meghatalmazott minia-zter, sajtófőnök, Baranyai Lipót 'és Herozeg Ferenc titkos tanácsosok, Némethy Károly esókesfővároj*l tanácsnok, valamint a magyar közélet sok kitűnősége, r. hatóságok, ugyeeületek ós testületek képviselői nagyszámban. Résztvettek az ülésen a gróf Széchenyi, gróf Teleki és gróf Károlyi család tagjai is. Az ülést Balogh Jenő titkos tanácsos, az Akadémia másodelnöke nyitotta meg, majd előadásában Széchenyiről, mint a legnagyobb magyarról beszélt. Hangoztatta, hogy Széchenyit a Mindenható küldte Ós 6 a nohóz küzdelmek órájában vállalta e küldetést. Hivatása volt, hogy a magyar fajt felemelje ós kortársainak belső lelki életét átalakítsa. Több nemzeti érzést ós nemzeti közértolmességet kivánt, dc a törzsökös magyar fajt meg kivánta tartani eredeti tulajdonságaiban. Tehetségét, ¥nmagát, időjét, vagyonát, mindenét a hazának áldozta.Sürgette a magyar nyelv boVozotését, az alkotmány teljes átalakítását, hirdette a törvény olótti egyenlőséget, követelte a földesúr és a jobbágyság közti viszrny szabályozását, az akkor hatályban volt magánjog gyökeres megváltoztatását/ alkotmányos szabadságot és felemelkedett szellemiséget. Szóchonyi hangoztatta, hogy a szétvált csoportoknak egységes nemzetté kell formálódnia. Ö javasolta Buda-Pest együttes elnevezését , s minden tekintetben az brszág központjává való tételét. Mindenkor a fokozatos, mérsékelt, okszerű haladás hive volt, ellenzett minden forradalmi törekvést ós a reformokat békés uton kivánta megvalósítani, Slutasitott minden erőszakos magyarosítást, Szóchonyi programjának követője a magyar törvényhozás minden tényezője, a kormány, a nemzetnek szino-java ós az Akadémia tagjai is. . A nagy tapssal ós óljenzóssol fogadott előadás után Varga József kereskedelmi ós iparügyi miniszter tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását "Gróf Széchenyi István, a nemzet tanácsadó mémökr" cimmel. Bevezetőjében idézte elhunyt műegyetemi tanártársának és akadémiai tagtársának, Zelovich Kornélnak azt a'mély meglátásról tanúskodó megállapítását, hogy gróf Széchenyi István, noha nem képezto magát szorkosztő mérnökké és nem munkálkodott részletterveken, a műszaki fejlődós terén hazánk legnagyobb mestere lett és őt kell tokintenünk a nemzet olső' •'tanáosadó menőkének", E gondolat köré fűzve fejtegetéseit, behatóan elemezte a miniszter Széchenyi István műszaki jellegű szereplését ós jelentőségét. Szemléletes példák tömegével világította meg, hogy Szóchonyiben megvoltak a technikus lélekalkat alapvető elemei: a megfigyelés képessége ós a törekvés a látottakat a köz javára hasznosítani, ÉZoknok a tulajdonságainak köszönhető, hogy kitűnő Ítélettel tudta megválasztani munkatársait is, amikor nagyvonalú elképzeléseinek végrehajtására korült a Bor, Ö maga is meglepő technikai felkészültséggel rondolkozott. ~» Gróf Szóchonyi István - mondotta Varga JÓZ3of miniszter műszaki munkálkodásával is nagy történelmi feladatokat oldott mog. Gazdasági és teohnikai kultúránk aző célkitűzései és tevékenysége nyomán indult rohamos fejlődésnek. ^ /Folyt,köv./ Cl