Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2

1941-09-24 [261]

/Közgyűlés, roiyca-cas *./ Jellemei a magyarság tükörképe és gondolkodása is annak faji sajátsáéit mutatja, ennek reprezentánsa a politikájában is. . áíy J . Gróf Széchenyi István a Hitelben ezt irj« A fajiság az emberi lény minden erejébe és lelke legbensőbb rejtekében szőtt tulajdon . ^ ^ magyar fővárosnak a nemzeti hálá^-és kegyeleten kívül külön oka van arra, hogy gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulóján,fhittel és lelkesedéssel ünnepelje. Ma egy évszázad távlatából tekintünk vissza reá és csodálattal nózUik a jövőbe látó nagy budapesti polgár elgondolásait ós alkotásait. - Az idők egyenesen életbe hivják őt. Budapest-Székesfőváros a sokszoros kapcsolatok hálát parancsoló kötelékével ott áll azokközött, akik a legtöbbet köszönhetnek neki s másoknál melegebb ragaszkodással hajtják meg emléke előtt fejüket. - Amint nevét, a Budapest nevet ő teremtette meg és használta először tudatosan ós visszatérően, ugy a fogalomnak is 6 volt a megalkotója, ő mondotta ki ós tűzte oőÍjául, hogy a kettős városnak igazi tényeket épülő fővárosnak, az ország szivének kell lennie. Ez a gondolat az ő visszatérő smólama volt. Ö monrotta: "Középpont nélkül semmi'nevezetes sikerrel nem fogunk dicsekedhetni; az semmi egyéb nem lehet, mint a hon közepe, a'két testvérváros, Buda-Pest." - Mikor 1821-ben még közpályájának mojkezdése előtt legelőször veti fel egy állóhid építésének gondolatát'ós egy évi jövedelmét is hajlandó volna erre a célra lekötni, azt mondja, hogy "ámjpár Petiten valószínűleg sohasem fogok lakni." Pár esztendő múlva mégis letelepszik it, hogy azután egész elitét Pesten ós elsősorban Pestnek ólje**» Halálakor a nemzet gyászát tolmácsoló szónok Jókai Mór felkiált: mi Széchenyi nevének legnagyobb emléke? Pesti Kinek van legtöbb oka mólyen gyászolni Széchenyi halálát? Postnekí Az ország két fölét összekötő ut diadalmas jelképe a Lánhid is, mely két váro3 helyi forgalmának lebonyolításán felül kapott jelentőséget egész külső képjel, nagyszabású megalkotásával hirdeti. Fáradságos esztendők telnek el, raág sikerül a Lánchid gondolatát általánosan ®l

f

5S

a

?J^t-ni

f s a Lánchid építésének alapgondolata s fő feltétele, a mindönki - nem nemes és nemes - által fizetendő hidvám egy ogász hatalmas korszellem változás előhirnöko, megjelenítője. - Egy szavával megveti a Pesten létesítendő Magyar Tudományos Akadémia alapjait; A tűzkár ellen biztosító- egyesületet még a távolból terveli Pestnek, de a Kaszinóval már Pozsonyból sietősen átjött testre ás ugyanakkor honosítja itt meg a lóversenyeket. Maga szegezi leenn-k a két alapításának rendeltetését, Ezeket az eszközöket i* alkalmasoknak találja arra, hogy honfitársait ide csalogassa, egy helyre összegyűjtse, ós okét egymással éaa müveit idegenekkel megismertesse. \z ő főcélja, hogy a haza erői összpontosuljanak és ez hol történhetnék másutr mint a tényleges középpontban, amelynek Budapestet szánta és erőteliesen felemelte• * _ , . - ~ Akadémia, Kaszinó, helyesebben társulás éa közösségi élet lóverseny'ós lónemesitós, állandó hid, hatalmas állomások, mindenik elei gendő cel, hogy betöltsön egy életet éa Széchenyinél ezek mind-csak «2£1 ydókei egy tettekkel, alkotásokkal, eredményekkel teli pályának. Ha c^v B/gyorsxi lépegetjük szemünk előtt ezeket, megdöbbenéssel figyelünk fel l*»Rea, nagyságára és tetterejének dus áradására. / Folyt kóV/