Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/1

1941-09-04 [260]

. ü^Js Budapest, 1941. szeptember 4. /** ^ XXIII. évfolyam 236.szám. /Az Orsz. Magy. Sajtókamara folhivása a délvidékiekhez. Folytatás 1./ 10. / A feleség születési anyakönyvi kivonata /koresztlovolc/; 11. / A feleség esetleges vallásváltoztatásának igazolása; 12. / Atyja születési anyakönyvi kivonata /keresztlevelo/ és házi másolata; 13. / Anyja születési anyakönyvi kivonata /keresztlevele/ és házi másolata; 14. / Atyai nagyatyja keresztlevele; 15. / Atyai nagyanyja korcaztlevele; 16. / Anyai nagyatyja kerosztlovelo; 17. / Anyai nagyanyja keresztlevele. A nagyszülők keresztleveleit csak az esetben köteles a felvételi kérelemhez csatolni a kérelmező, ha 1895. október 1 napja után született. A felvételekről az Országos Magyar Sajtókamara főosztályainak választmányai az október 8-án tartandó soronkivüli választmányi üléseken döntenek, mégpedig a kiadói főosztály választmánya d.o.ll, az ujságirói főosztály választmánya délelőtt fél 12 órakor. Budapest, 1941.szoptoraber 4-én. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály"a.k. miniszteri tanácsos, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke./MOT/B.---AZ ERDÉLYI PÁRT KIÁLT V/é. A VISSZATÉRÉS ÉVFORDULÓJÁN, t ,

n Az Erdélyi Párt a felszabadulás évfordulója alkalmából az alábbi kiáltványt intézte Erdély magyarságához: - Erdélyi Magyarok! - Ma egy esztendeje 1940 szeptember 5-én hangzott el legfelsőbb Hadurunk parancsa: "Előre a keleti kárpátok gerincéig!" A dicsőséges magyar hadsereg átlépte a trianoni szégyenhatárt és a visszatért erdélyi magyaroknak 22évi rabság után elhozta a dacos hittol, rendíthetetlen kitartással várt felszabadulást. - Az a nap, amelyen a magyar honvéd újra Erdély megszentelt földjére lépett, öröl: ünnepe marad az erdélyi magyarságnak. Méltó megünneplése mindannyiunknak szívből fakadó hő óhaja. A mai háborús időkben hivalkodó volna a fényes disz, a külső pompa. Az erdélyi magyarok történelmi időkhöz illő módon, csendben, de lélekben annál bensőségesebben ünneplik raog szeptember 5-ét« Templomainkban adjunk hálát az igazságosztó Úristennek,, hogy Erdély népét visszavezette a magyar hazába. Azálljon imánk az Egek Urához orsz ágeqrarapitó kormányzónkéért és fölszabadító vitéz honvédőinkért, akik határainkat őrzik ós most messze harcterekon értünk harcolnak,, A felszabadulás emlékére minden zászlón büszkén'lengjen a piros-fehér-zöld zászló Szálljon gondolatunk azok felé is, akik e2on a magasztos ünnepen nem örvendezhetnek velünk. '- Ezen a napon emlékezzünk az elnyomatás éveiben tett fogadalmainkra, hogy boldogan vállalunk minden nehézséget, ha ismét szabad hazában dolgozhatunk a szebb magyar jövőért. Néfczünk magunkba: vájjon eleget tettünk-e ennek a fogadalomnak, nincs-e közöttünk visszavonás, gáncsoskodás kishitűség, türelmetlenség ós a közösség szolgálata helyett önzés és egyéni érdek? - Tartsuk meg kőző* szívvel és lélekkel felszabadulásunkkor tett fogadalmunkat;a visszatért Erdély magyarsága minden erejével, hitével és akarásával dolgozzék a jelenért és a történelmi Magyarország jövendőjéért! - Kolozsvár, 1941= szeptember 5. Az Erdélyi Párt./MOT/X.