Magyar Országos Tudósító, 1941. július/1

1941-07-15 [256]

1, torvényszéki kiadás. Budapest, 1941. július 15. ÁLTALÁBAN NEM SERTÉS, HA VALAKIT ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚNAK MONDANAK. Dr. Kertész Mihály közel két esztendővel ezelőtt egy zsidó hitbuzgalmi lapban oikket irty amelyben szóvátette, bógy a nyilaskeresztes párt szolnoki szervezete Kelemen József kereskedőt " a megbízható őskeresztény cégek jegyzékében szerepelteti, pedig - a közlemény szerint - Kelemen nyírségi származású ortodox zsidógyerek és mint ilyen látta meg először a napviláp-ot. Kelemen ezért sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt följelentést tett. Dr. Kertész a büntetőtörvényszék előtt megtartott főtárgyaláson azzal védekezett, hogy nem képez becsületsértést az, ha a nemzsidó származású egyént valamely sajtóközleményben zsidó származásúnak tüntetik fel. Azt elismerte, hogy cikkének inkriminált része sajnálatos tévedés volt. A büntetőtörvenyszok felmentő Ítéletet hozott. Az indokolás szerint bizonyos, hogy egy keresztény származású embert kellemetlenül érinthet, ha azt Írják róla^ hogy zsidó és mint ortodox zsidógyerek látta meg a napvilágot. A kellemetlenkedés azonban minden különösebb célzat nélkül nem képez rágalmazást és becsületsértést. Fellebbezés folytán a budapesti tábla megsemmisítette ezt a fölmentő ítéletet, bűnösnek mondotta ki dr. Kertészt sajtó utján elkövetett becsületsértés vétségében és ezért száz pengő pénzbüntetésre Ítélte el. A bejelentett semmisségi panaszok folytán a kir. kuris dr. Kvassay Gyula tanácselnök vezetésével és dr. Tötb István kúriai biré előadásában foglalkozott ezzel az üggyel és a vádlott részéről bejelentett semmisségi panaszok elutasításával a tábla marasztaló Ítéletét jóváhagyta. A kurlá végzésének indokolása kiemeli, hogy általában nem sértés, ha valakit zsidó származásúnak mondanak. A vádbeli sajtóközlemény azonban gúnyolódó hangon emlékezik meg a főmagán vád lóról, mint zsidóról, noha ez bizonyítottan keresztény szármasásu és Szolnokon őt mindenki ilyennek ismeri. Az ilyen beállítás alkalmas arra, hogy a fcmagánvádló társadalmi megbecsülését, különösen a vele üzleti összeköttetésben lévők előtt csökkentse* A vádlott aki jogilag képzett újságíró, föltétlenül tisztában volt azzal,hogy a panaszolt kitétel a közölt beállításban sértő lehet arranózve, akir. az vonatkozik. /MOT/G. ÖSSZETÉPTE, AZTÁft A DUNÁBA DOBTA BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYÉT. Matáncevies Kornél gyári munkás 1916-ban elhalt édesanyja után egy kétezer koronáról szóló életbiztosítási kötvényt örökölt, amelyet azonban csak 1929-ben kapott kézhez, amikor nagykorúvá lett. Elvitte a kötvényt a kiállító biztosító intézethez, ahol közölték vele, hogy a kötvény egyelőre értéket nem képvisel s annak ellenében nem fizethetnek neki semmit. A munkás ezen feldühödött, haragjában a kötvényt darabokra tépte és bedobta a Dunába. Esztendőkkel később értesült arról, hosy az életbiztosítási kötvényeket valorizálják. Újra jelentkezett a biztosítónál, de mert most már nem volt kötvénye, azt tanácsolták neki. hopy biróilag sommisittoAse meg a szöbanforgó kötvényt ós csak azután érvényesítheti a követelését, Matáncevies haragjában egy le velőlapot irt a biztosító vállalatok felügyelő hatóságához és annak tagjait meggyanúsította azzal, hogy a szogény kisemberek pénzét ellopjak. A pénzügyminiszter felhatalmazására hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt eljárás Indult a ffyári munkás ollón, akit a büntet Őtörvenysz ék ezért kéthó napi fogházra Ítélt el. A tábla Is most a királyi kúria Kvassay-tanácsa ezt az Ítéletet helybonha^vta. /MOT/G.