Magyar Országos Tudósító, 1941. június/2

1941-06-17 [255]

/A városrendezési és magánépitési s zak biz .ülés e. P ol yta t á s,l,/ Wellisoh Andor, helyesli az egészségtelen építkezések megakadályozását. Küzdeni kell a lakások túlzsúfoltsága, az uzsora építkezések ellen. Mandl P

0

renc szerint tényleg feltűnően sok a zsidó építtető, mert a zsidó tőko a földbirtokból és az ipari üzemekből a ház-ingatlanba menekül. Szerinte nem helyes ezt a folyamatot megállítani, mert a háborút szörnyű lakásínség fogja követni. A házingatlan nagyon jól megfogható adóalapot jelent, s azt nem lehet elrejteni, vagy eltitkölni^Az építési engedélyek kiadáaánil a kislakások elsőbbséget elveznek. Hüttl Károly rámutat arra, hogy az épitési engedélyekkel nagy visszaéléseket követnek ol, s ezért az épitési anyagok kiszolgáltatásánál kellene biztosítékot követelni. Az 1939.évi IV.t.o.rendelkezéseit törvényes rendelkezéssel lőhet csa

1- kiterjeszteni. Paulheim Pereno az anyaggazdálkodásban igazságosabb elosztást kivan, Ennek megfelelően az épittotőkot kategorizálni kell és megfelelő arányban kell fölosztani az épitési anyagokat. Az épitési engedélyeket mintegy 60-80^-ban zsidók kérik, s misem mutatja jobban, hogy elsősorban spekulációt űznek, mint az, hogy a kiadott épitési engedélyek alapján csak mintegy 20^-ban indult meg az épitkez&s. Törvényes rendelkezés eket kér az épitési engedélyek kiadásával és az adómentesség alkalmazásával kapcsolatosan. H

e

lyosnek tartja, hogy a kis lak ásóknál minél több hálófülkét építsenek, s a nagymérotü előszoba helyett kisebbméretű előtér, vagy ácsorgó, a fürdőszoba helyett pedig egy négyzetméteres mosdófülke, vagy zuhanyozó építését is engedélyozhotőnek tartja. Többek felszólalása után Bőrre Endre tanácsnok válaszéiban rámutatott arra,hogy törvényes intézkedés hiányában megfelelő statisztika nem áll rendelkezésre. Nyilvántartást készit a főváros arról,hogy kik élnek az épitési engedélyekkel és kik nem. A zsidótörvény intézkedéseit csak törvényes intézkedéssel lehet kitér jeszteni.f- * ' ' / '. .. A bizottság ezután a felterjesztést elfogadta azzal, hogy a zsidótörvénynek az építkezésekre való kiterjesztését is kérte. A szakbizottság ezután hozzájárult a Gtilbaba sfcrját körülvevő ingatlanok megszerzéséhez, majd pedig folyóügyeket tárgyalt. /MOT/V. S, H I R B K : —AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTSRT ÜNNEPELTE AZ ÜGYVÉDJELÖLTÜK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE AZ ÜGYVÉDI TÖRVÉNYJAVASLAT BENYÚJTÁSA ALKALMÁBÓL« Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége rendkivüli választmányi ülést tartott, amelyen az elnöklő dr.Ledniczky Endre ismertette az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre ós az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. M

e

gállapitotta,hogy a keresztény szellemű szociális munkát végző szövetségnek a keresztény ügyvédjelöltek érdekében kifejtett munkásságának első komoly eredményét kell ünnepelni a most bbnyujtott törvényjavaslatban. Az elnök ezután az ügyvédjelöltek fizetésemelésével foglalkozott és rámutatott arra, hogy a vidéken,de Budapesten is sok ügyvédjelölt ingyen, vagy igen kevés fizetésért dolgozott. Az értelmiségi pályákon a legutóbbi időben mindenütt megállapították a legkisebb fizetés eket, a munkaidőt, addig az ügyvédi rendtartás alapján • az ügyvédjelölti fizetés szabad megállapodás tárgya volt* A fizetés,va^y tiszteletdíj kérdését ma már rendezni kellett. Köszönetet mondott ezután az igazságügyi kormányzatnak szociális javaslatáért.A javaslathoz dr. Jósa Géza, dr.Fábry S ánd or, dr, Pr ágai György ós dr.Rabolt Károly szóltak . hozzá.A nagyválasztmány hosszasan ünnepelte az igazságügymlnisztort és Antal István államtitkárt a javaslat benyújtása alkalmából,/MOT/B.