Magyar Országos Tudósító, 1941. június/2

1941-06-18 [255]

A DÉLVZBÉC KATONAI KÖZIGAZGATÁSA P r o d o m o; A Hpnvéd Vezérkar főnökének felkérésére néhány n&Jpet keresztül ismertettük a Bél vidéki katonai közigazgatás mua>&» ját. A honvédvezérkar főnöke nagy súlyt helyez arra, hogy a T.Szerkesz tőségek a közianénye^kel foglalkozzanak. A Báoska, a Muravidék és a baranyai háromszög birtokba vétele rendkivül nehéz feladat elé állította a legfelsőbb katonai vezetést, gondoskodni kellett minden előkészület nélkül a birtokba vett területek biztonságéról, közellátásiról és a közigazgatás megszervezéséről* A honvéd vezérkar ugyan rendelkezett bizonyos gyakorlattal, a felvidéki, kárpátaljai és erdélyi megszállások tapasztalataival, de más volt a helyzet ezeknél, miután a Délvidéked nem döntőbíráskodás juttatta vissza az anyaországhoz, hanem azt a magyar honvédség fegyvereinek elsöprő ereje szerezte vissza. A döntés előírásai kötöttek meg az államvezető!-, kezet a Felvidék, a Kárpátalja én Erdély birtokbavételénél, mig itt magunknak k ellett megoldani a felmerülő számtalan problémát ugy, hogy az anyaországba való teljes beolvadás zökkenők nélkül történhessen me£. A legfelsőbb katonai vezetés gyors intézkedésére volt szükség, amikor Jugoszláviában a tábornokok államosinyét már keresztülvitték, tengelyellenesen befojy ásolták a nép akaratát, mert számolni kel1 ett honvédségünk fegyveres beav átkoz ás áyal 0 A hadmüveletek egyik legfontosabb része a katonaság hatalma alá került területek közigazgatásinak előkészítése, hogy ezzel az elfoglalt területek békéje, ellátása és megfelelő gazdasági as katonai kihasználása biztosítva legyen. Az erre vonatkozó irányelveket a honvédvezérkar főnöke a Délvidékre vonatkozóan már Nagypénteken parancsban adta ki ós abban intézkedett a mindennapi élet minden megnyilvánul ás kra vonatkozóan és gondoskodott a szükséges felállítandó sz ervek személyzet énét-: a Délvidékre szállításáról. A csetnik és dobrovol jác támadásokra nem lehetett előre számítani és a helyzet, amely honvédőinket fogadta, azonnali intézkedéseket tett szükségessé, A cs otnik és dobrovol jác szervezetek el nem menekült tagjait őrizetbe vettek és a lakosságtól elkülönítették. A Délvidékre telepitett ószarbiaiak nem tudtak gyökeret verni a megszállás alatt és megindult a magyar hönvéöség megjelenése után visszavándóriásuk az óhazába, amit a katonai igazgatás is elősegített. Elrendelték az 1910. október 31-e után letelepedettek, az önként távozni kívánók és a dobrovol jácnak tekinthetők összeírását. Ezek kitelepítése már diplomáciai tárgyalás anyaga lesz Jugoszlávia, Olaszország, Horvátország és Bulgária kormányaival. Ezért kezaeményezte' a honvédvezérkar főnöke az országon kivül élő magyarok hazatelepítését, ami a 'okiföldi magyarodat letelepítő kormánybiztosság irányitás kral a katonai közigazgatás keretei között máris folyik. Hazaszállította a honvédvezérkar főnöke a belgrádi magyarokat is, gondoskodott ellátásukról hazatérésükig naponkénti élelmiszerszállitmányokhfcl, hazahozta a Szendrő várában történt robbanás következtében hajléktalanná vált százötven magyart és megkezdte a Szerbia egyéb vi dé'-rsin élő magyarok hazahozatalának előkészítését is. Általában a gyakorlati élethez alkalmazkodik a katonai közigazgatás igazságos és ^yors intézkedéseivel. Felállította!: a hádsoregparancsnokság közigazgatási osoportját és az ennek alárendelt jár ás j. ós városi Vatonai parancsnokságodat, hozzájuk megfelelő szakértő közegeket osztottak be és igy a szakelőadók javaslata alapján teszik meg a katonái közigazgatási parancsnokok intézkedéseiket, amelyekkel a lakosság erdekeit kívánja; szolgálni, szemelőtt tartva a magasabb nemzeti szempontokat is. A katonai közigazgatás vezérelvénél: tekinti; hogy a nemzet akarata minél gyorsabban és minél tökéletesebben érvényesül jön, megteremtse alapjait a polgári közigazgatásnak és biztosi tsa a termelőmunka folyt ónos s ág át „