Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1

1941-06-13 [254]

/A budapesti elokt romos áram onolésc, Folytatá s.2./ Ismerteti a polgármester, hogy no g állapit ás a szerint a két üzem c-gyositóséből - ló g alább egyelőre - jelentékeny összegU mc gtakaritások nem származnának. Az üzemek egyesítésének e lo nge c km te t le r. előfeltétele egyébként a közös üzemi szókház volna, ajolynok megépítéséig az öszszos ügykörök egységesítése ós közös intézőso lehetetlen.. A törvény értőlmébon az üse m hiány áh a községi háztartásnak kellene visolnio, - ilyen hatalmas összeg! uj kiadást azonban a háztartás sem ebben az évben? som pedig hosszabb időn keresztül nem tud vállalni. Ilyen körülmények között a hiány kiküszöböli'sere nem marad más megoldás, mint az üzen bevételeinek fokozása az árán eladási árának emelése által. Nyomatékosan hangsúlyozza azouban a po 1 gárr.vester, hogy az áraixgysógár esclósóro vonatkozo javaslatában figyelembe vette egyrészt az emelések igazságos ne geszt ás át t másrésze pedig a szociális szempontokat is* /MOT/V. S, A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE BUDAPEST ÉSZAKI RÉSZÉN UJ KIKÖTŐ ÉPÍTÉSE ÜGYÉBEN Szendy Károly polgármester a törvényhatóság június 20-án tartandó közgyűlésén Budapest északi részén építendő uj kikötő ügyében érdekes javaslatot terjeszt elő. A. polgármester ae g állapit ja, hogy Budapest közgazdasági élete s zc mpo\.t j ábel :a te ho rha j ő z ás nak rendkívül ' nagy jelentősége van, mert a viziut a legolcsóbb és mindig az is marad. Számos anyag és áru. elsősorban az építkezésnél felhasznált anyagok nagyrésze leggazdaságosabban viziuton érirozik a fővárosba. 19c9-bon a budapesti dunapártókon'mintegy 15 millió mázsa árut raktál: ki, amelynek 60%-a épitósi anyag volt. A viziuton'érkező fa és többi építőanyag tvJ ncfyncrész • ben észak felől jön Budapestre. így "a tutajok a felső Dunáról és a^Vágr^?, eroszkednok lo, míg a keret Szobrol, Visegrádról, Dunabégdánybel,Nógrádverőcoről, n cementet Lábatlanról, a kavicsot ós a homokot pedig a szentendrei ós a váci Dunaágbol szállítják. Az építőanyagok főfogyasztási helyei a balpario n a Szent István-, Magdolna- ós Rákos város.' a jobb parton pe'ieLg a Szent Imre város ós az újonnan születendő Óbuda, A budai olualon az építési anyagok kirakására kisebb-nagyobb part terülő tok re-.:de.4«* kezesre állnak, ezzel szemben a baloldalon a rekocfióterületok kis terjedelme miatt az épületfát, deszkát, homokot gyakran kereszt ül kell fuvarozni tz egész városon. Mindezeket egybevetve, - állapítja meg á polgármester, - közgazdasági és hajózási rzempontból a legcélszerűbbnek látszik, ha a balpart északi részén uj kikötőt helyezünk el, A városfejlesztési pro gramm készítésére alakított külön bizottság már meg áll opitotta, hogy a balparton az újpesti téli kikötő bejárata és az Árpád-híd között kikötet kell épitonl, amely elsősorban fa-kikötőül szolgálna, de Budapest északi kereskedelmi kikötőjévé is kifejleszthatő lenne. Ettől'függetlenül nem kétséges, hogy Újpestnek is szüksége van dunai kikotoró. Budapest re k ezt az uj kikötőjét az újpesti téli kikötő bejárata ós a Rákospatak torkolata közé eső részon lőhetne- legmegfelelőbben megépítő ni, mintegy 14 kaw . trália hold nagyságú területen, amely átlagosan csupán négy méter magasa:: fekszik a Duna o-pontja fölött, s a mai állapotában csaknem teljesen használhatatlan, A terület részben a fővárosa, részben a fővárosi pénzalapérészben pedig a kincstáré. A pénzalap tulajdonában lévő részt á Közmunkatanács ingyerjűson átengedi a kikötő céljaira, A Nagybátory-ujlakl :á sült Iparmüvek rt,pedig ajánlatot tett arra

; hogy a kikötöopitőa ej.sö ^szakaszában elvégzendő munkálatok'végrehajtásának egy rósz ét sej át költse[ *gón vállalja, arinck ell.nőbe n kb ,9 . 000 négyszögölnyi' te ríílotnok 99 évre való dijtalár, átengedését kérte , /folyt, köv-/