Magyar Országos Tudósító, 1941. május/2
1941-05-23 [253]
A magyar sajtó ünnopo,. ,/F n lytatás 5./ - A tőkegyűjtés olső tízesztondeje után a torvbo vott évi 600 forint hely ott, óvi l2oo forintban állapitottá'- bog a nyugdíj alapot, íkkor kezdődött a toljosátos ' országa ós érvényesült a biztosítási gondolat áldásos hatása. Bár az alapitö'- '-őzül a teljesítés '-országát némelye 1- non ártók nog, a tagok, száma mindinkább növekedett ós az idő előrehaladásával termosz etesen nőtt a j aradat bar. részesülők sz áma is. Az anyagi fejlődés azonban töretlenül haladt felfelé, Egymás után tettek alapítványokat a^Nyugdijintéaot javára magánosok és ^z állam : . 19o7-ben Apponyi Albert gróf kultuszminiszter javaslatára 4o,ooo aranykoronát állított be az évi költségvetésbe azzal az indokolással, hogy a magyar újságírók öregkori ellátása biztositéka az ujságiró függetlenségének, az ujságiró függetlensége pedig alkotni onybiz to si ték. - Amikor az intézet 1911-ben harminc éves fennállásat ünnepelte, ismét megmozdult a magyar társadalom és az első adakozók 'ö Z <5tt ismét maga a király szerepolt és amikor az intézet elnöksége megjelent előtte az adományt megköszönni, arra a v érdéséro: "Milyen eredménye volt jubileumi akciójuknak? A társadalom megtette-e kötelességét'?" azt felelhette az elnöki "Felséged adománya álé ás t hozott törekvés óink re" • Az igy megerősödött intézet, amelyet Kaas Ivor báró : 'a kivénült ujs ágir<l utolsó mentsvára" -nak nevezett megkezdte a jaradéko 1- felemelését, de a már ötmillió aranykorona vagyonnal rendelkező intézet, amikor kitört a világháború, egyik napról a másikra súlyos gondokkal "-ezdett v-üzdeni. A vagyon le£nagyobb része állampapírokban, koronajárad á'o 1-bon és jelzálog levél d'bon feküdt és likvid tőkéjével az intézet hadikölcsönt jegyzett. 1917-bon négyemeletes palotáját is eladta egymillió koronáért, hogy ezen is hadikölcsönt jegyezzen. A trianoni összeomlás,a pénz rohamos elértéktelenedése semmivé tette négy évtized minden alkotását, A húszas éve v közepe tajan az intézet teljesítőképessége végérvényesen elsorvadt, - A vaJLuta stabilizálása után hozzá lehetett látni a rekünstwűc cióhoz, ami 1927 július 1-vel meg is történt. Az intézet tőkegyűjtés nélkül azonnal teljesíteni kezdte azokat a kötelezettségeket is, amelye'- a múltból fennmaradtál^:, de fedezőt nélkül. Súlyos áldozatodat kellett vállalni, de az állam és a társadalom segítsége most sem maradt eb, bár a segítség mértéke meglehetősen hullámzó képet mutatott, A legnagyek.á támogatok ebben a korszak tan ismét az állam, a főváros, a nagy pénz ntézetá", a nagy iparvállalatok és néhány nagylelkű mecénás volta.':, akik : özvl csak üszterházy Pál herceget akarom áegemlitenl. Az első korszak elnökeinek sikeres munkáját a második korszakban Vass József, L 3 nkey Gusztáv és vitéz Kozr.a Miklós folytatták, a börülménye hoz igazodóan változó s_'-erről, de mindig az újságírók el nem fakuld háláját ki érd omló' módon, - A második korszak legjelentősebb állomása az az átalakulás, amely az Országos Magyar Sajtókamara fel állit ás a követ' eztében állott be' a Nyugdíjintézet életében. A sajtó v á:r ra szervesen és kötelezően egybefogja a magyar ujságiró társadalmat, a legszorosabb 'a p CS olatokat teríti valamennyi' ujságiró intézménnyel, hajié' ot ad nekünk, magára vállalja az adminisztráció v öltségeit és minden hivatásos ujoágirót '"öteloz az intézetünkbe való belépésre, ügyes : lt erővel dolgozun v most intézetünk felvirágoztatásán és hatvan év„s jutóioununkat fel akarjuk használni az intézet anyagi megerősítés őre. Jubiláris nozgalmur. vitéz nagybányai Horthy Miki ó s nő öfő-aőltOságena\vődnőksége mellett folyik és lépten-nyomon érezzük, hogy az ő nevének varázsa üdvöt hoz nfkünk. Ha majd az elnökségnek alkalma lesz megköszönni az ő jósodat, ugyan olyan értelemben szólhat noz2&, mint harminc év előtt a királyhoz: "Főm jlteságu g g szonyun'- öle ást hozott törekvéseinkre". Zlmmer Ferenc ügyvezető elnök beszeltolója után az üdvözlésekre V:érült a sor, Bódy László alpolg ár-ostor a főváros üdvözletét és *-öaz'ó".y->$t t tolmácsolta, köszönetét, mert a Nyugdíjintézet hatvan éve összees k a főváros fejlődésének időszakával és 'étségtelen, hogy a k ett Ő v özött szoros összefüggés van. A főváros vezetősége, mint ahogy elődei is, érezték- ezt a kapcsolatot, szeretettel gondolna'" mindenkor a magyar ujs ági ró'-ra és ezt a szeretetet a jelen és a jövő is ^.f 0 j oz ésra f 0 gj a juttatni. A Nyug_<ffijinté.zot vezetősógo a jövőben som fog hiába kopogtatni a főváiros ajtaján.
