Magyar Országos Tudósító, 1941. május/1

1941-05-13 [252]

H I R ü K -ELŐADÁS AZ IPAR TELEFKELY-VÁLASZT^iSRóL» A Ii

a

ryar Statisztikai Társaság mai ülésén dr, vitáz Guothfalvy D^rnor Zoltán miniszteri tanácsos^ egyetemi .-.'.agán tán ár "Az ipar tolopholy^v '1 asz t ás a oimmol tartotta meg székfoglaló előadás át$ Hangoztatta, ho

r

y azotttudatos, számszerű kalkulációkkal alátámasztott ipari telephely. •• • egválasztásána'- problémája harcra különböző mó

0- n bonyolódik le aszerint, ho-y ki vógzi el ezt a műveletet* Egyik os'otbon maguk a vállalatok 'llitják fol tolopülési politikájukat, a másik osötben az állam határozza meg azt, a harmadik osotbon pocii £ az állam irányi tó befolyása moll ott végzik egyes vállalatok ipari telepítési t ev -enységü- et

; B

e

szélt a nagyvállalatok által Csehországba., Amerikában, végrehajtott telepítési politika eredményeiről, valamint a 1 érdes:: ok a Szov jot-Uniótan történt megoldás firól, majd foglalkozott az angol holyzottol, A kérdés magyar vonatkozásairól többek között a következőket mondtat - ^tálában a vidéki település nagy előnye az, hogy a vállalatoknak kisebb földi árad ék terhet kallviselniük. S

z

enkivül a hadi, szociális, nemzetiségi, egészségügyi okok is rendszerint igán rag'y súllyal ősnek latba a vidéki telopül 's mellett* Ho a fővárosi ós doc ont rali z ált vidéki település lényegét jobban kívánjuk megérteni, lorcélszorübb legelőször a két telepitósi fő tényezőn ok, a szállítási költségeknek és a munkabérek alakulásának kérdését vizsgálni,. Számos vidéki vállalat fuvarköltség tekinteté bon többi etterhot kénytelen viselni budapesti társaival sz ember« A rjB^abérek tekintetében viszont^ jelentős különbség van a vidék javára* A közterhek elég jelentősok vidéken, igy például a budapesti pótadó 50 %-os volt, több vidéki város• ba:: ez a teher elérte a 95 #-ot* B

r

árjátb vidéken a villamos áram, a vizdij. A decentralizáció érdekében megfelelő vasúti és hajó

z

áoi tarifapolitika válna szükségessé* Túlzott reménye

1-et a ocontralizált ipari telopülés gondolat áthoz re, s zabád fűzni* A decentralizáció érdekében munkákodnur.k kell. do okos józansággal, A meglévő ipar erdőkéit non szabad f el áldoznunk

0 Végül statisztikát olvasott fel arról, hogy 1932* óta Kaeybudapest gyáripari fejlődése tulaz .'rnyalta a vidéki ipar fejlődésénok Ütemét, gyáripara 1925, óta többet toriéit, mint r.z egész vidéki gyáripart /K0ü/p

o A MAGYAR PSZXHOLÓGIAI TÁRSASÁG május 12,-én, hétfőn este l/g 7 órakor az egyetemi elme- és idegkor tani klinika /VIiI. Balassa-utca 6

V

./ előadó ter" :ében tartja közgyűlését, a; el yen 3

s

athó Kaimon, "A mcuorn • Jzin játszás" címmel el Ja ás t tart,/ : g/B

; A BOLGÁR-JIAGYAR fcZÖVElICEZETI BIZ OJTS ÁG A KÉT CRSZ ÁG SZÖVETKÉZ JTI 7 APCSOLATAI liAIé TOVÁBBI KEéELYITaSÉT HATÁROZ Tg ÜL, Hagy érdeklődén ".ellőtt zajlott le a bolgárt mg yar szövetkezeti bizottság teljes ülése az Orszagoa Központé To^szövetkezeti Központ székházában S

c

handl Károly dr-. :

. titkos tanácsos elnöklete alatt-, A

z ülésen részt vofoTf a Budapesten tartózkodó bolgár szövetkezeti -rozetők, élükön Gam-of C&ristóarai a bolgár szövetkezetek szövetsége elnökével, akiket az ülés előtt Reményi~S

c

hnoll er L

a>-jos , kir , pénzügyminiszter fogadott kihallgatáson^ Hagyar vészről g *1en voltak a hazai szövetkezeti központok os országos jellegű szövetkezeti intézmények vezetői teljes szá:--