Magyar Országos Tudósító, 1941. április/1
1941-04-06 [250]
H I R E K /A PETŐFI ÍAB&ASÍG ÜLÉSE* Folytatás 1 0 / A Komis Gyula elnök;, Voinovi.cn. Géza, a %fíysr Tudomáryos Akadémia főtitkára ós Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság fótitkárából álló bizottság a következőket állapította megs A Magyarság oitíü napilapban Abonyi Ernő újságíró kezdett oikksorozatot, amelyben Svigel Ferenc nyomdász adatait hozta nyilvánosságra Petőfi állítólagos szibériai fogságáról ós haláláról 0 Svigel átadta adatalt a székesfőváros polgármesterének, aki viszont a Petőfi Társaságot kérte fel a vizsgálat lefolytatására és arra, hogy bíráló megjegyzéseit megtegyeg A Petőfi Társaság ogyszersmindenkorra le akarta zárni ^a 90 év óta élő legendái? " sorát, s nemcsal: Svigel Ferenc adatait vizsgálta mog, hanem 'az előtte és vele párhuzamosan és utána elszaporodott nonde-mondákat ls« A Potőfi legendakör - állapította meg a bizottság - nem mai kolotű* egész irodalma van már» Elkezdődött akkor, amikor a költő a segesvári csatatéren eltűnt* illetve olÓsott© Az első periódust Feronozfr Zoltán kezdte mog ős az c megfigyelései a további mondakörökön is végigvonulnak,, A második periódus 1862-tői 1876-^ig tart, araikor a hazai és a külföldi sajtó csatázott Petőfi sir ja körül, majd a harmad 1 ":: szakasza a Petőfi, alakja körül szövődött, hol romantikus, hol népi moseszövósnek ; . 1877-től 1873-ig tartotta 1876-ban alakult meg a Petőfi Társaság Jókai Mór elnöki és ével, s mindjárt az első ülésen szorgalmaztál: a segesvári csatatér hősi emlékének felállítását. E z eket a mondaköröket követte a szibériai változat, egymásután bukkantak fel emberek, állítólagos volt szibériai foglyok, akiktől elindult a legenda, hogy Potőfi a szibériai ó^onbányákban' raboskodik. 1877-bon pattant ki a Manasses-féle botrány, ekl azt állította, hogySzibéxlában egy ólombányában találkozott Petőfivel,, ilanassest leleplezték, kiderült rOla, hogy szélhámos, aki többlzben becsapta a hat Ságokat és börtönben is ült, 1901-ben hirtelen felbukkant P G tőfi állltóiagee koponyája is, amelyet Budapestre hoztak, s itt megállapították róla, hogy a koponya nem lehet F ( tőfie« E z t a korszakot a világháborús korszak váltotta fel, amikor uj tápot kapott a Petőfi logegda a szibériai fogolytáborok magányában^ Hozzájárult ehhez Gyónyi Géza tragédiája, kozdeményozésok indultak Gyg:rl hamvainál- hazahozatalára, s megszületett a gon-öLat, miért nc lehetne Petőfi szibériai sírját is megkeresni ós feltalálni* Különösön 1923-ban Petőfi születésének loo évos évfordulóján adódott időszerűség ennek a kérdésnek, majd; elkövetkezett az 1959 0 ' év, Petőfi eltűnésének 9o. évfordulója.-, A Szibériában raboskodott hadifoglyok magyar 'nevű községokot talál tála, bagy . legalábbis olyanokat, amelyeknek eredete magyar szóra, vezethető vissza,' s a hadifoglyok egymás között suttogtak arról, hogy sikerült ráb'-kkanni a költő sirjára 0 Szibériában újsághírek láttak napvilágot arró^ p hogy mogt alélták a magyar; leölte sirjat*- A hadifoglyok hazatérésük utan itthon kosd« tők hangoztatna.- ezeket a híreket, de nem olyan komoly formában, hogy a közvélemény fölfigyelt volna rájuk 0 Napi ójegryze tekét, fényképeket küld tok a honvédelmi minisztériumba, amikkel bizonyítani akarták, hogy Petőfi sir.ja Szibériában var*' 1936-ban egy osztrák iró irt cikket erről a kérdésről egy b£csi lapban© Beszéltek a hadifoglyok olyan magyarnevü szibéiiai lakosokkal, akik állítólag a 48-as szabadságharcban orosz fügságba korült magyar honvédok leszármazottai, s a velük fel} oatott boszeigotések is alá* támasztani látszottak a feltevést, hogy Potőfi Szibériában halt meg, őt is fi macikkal harcoltál: az oroszok,, évekig betegeskedett, vért hányt, mig vé~ \ gül egy kórházban meghalt 0 i ' \* /folyt,köVc/
