Magyar Országos Tudósító, 1941. április/1

1941-04-01 [250]

/Mit köszönhet a nemzetköz jog Olaszországnak? Folytatás 1./ Az olőadó vógigvozotto hallgatag ágát azon a küzdelmen, amelyot Olaszroszág 1919 T től egészen a Nemzetek Szövetségének összooa­lásáig a revízióért folytatott. Vázolta Olaszország haroat a jóvátételek nogszüntotóso,a gyarmatmegosztás igazságoss á tótólo ós a loszorol S kérdósé.cjnk holyos mogoldása erdőkében. Mindenütt az igazságosságot, az egyenlőknek egyenlően való ol bán ás at ós a legyőzött hátainak ogyonlőjo­gusitásának szüKségosségét hirdotto. És aaikor az irályban kifojtott nin­don igyokozoto hiábavalónak bizonyult, levonta a szüksógos konzokvonciá­kat ós a Nemzctk Szövetségéből kilépett. A Nemzetek Szövotsógériok kere­ten kivül vázolta olőadó az olasz fasizmus felfogását az államközi szö­vetségi politika tekintetében és álláafoglalását a háborúval szemben. Elmondotta, hogy Olaszország kozdettől fogva összofétehototlennek látta a Nemzőt ek Szövetségének al apgondol at ával az államok közötti külön "klikk" szövetségek alakítását, ^zért, aeig Olaszország tagja volt a Nemzetid: Szövetségének, kerülte is a külön alliiánszok megkötését. A naga külön á. xaeközi kapcsolataiban, mint az 1934 évi olasz-osztrák-^ magyar rónai ogyozménybon a résztvevők füg otlensógónok biztosítása ér­dek óbon csak a kölcsönös tanácskozási kötelosségot kötöttojrt. Amellett ezek'az u.n. "konzultatív" egyezmények non is voltak kizárólagos jelle­gűek, hanom mint a berlini "háromhatalmi" egyezmény is, nyilt jell^egüek. azaz mintogy utat engednek egy későbbi, az igazság elvi alkján álló általános szövetség megkötésének. A háborút íllexőoh Olaszország részt­vott ugyan a Kollogg-ogyoznény ünnopélyos aláírás ín, tisztában veit azon­ban kozdöttől fogva azzal, hocy ennek az egyezménynok a szollome csak ak'or érvényesülhet, ha a háború utáni európai politika az igazság szol­lemében fgyükeresen átváltozik. 'Ahogy a "Gazotta dol Popolo" annak idején irtat Olaszország békeszerető, de nem pacifista állam", Nemzetközi jogi­lag Qlazsqrszágnak ezen ártéren az a kimagasló érdeme, hogy a harminc évvel a háborút és a semlegességet szabályozó hágai szabályok után kodi-­fikálta a hadivselés és a semlegesség jogának szabályait, még pedig a modern kor igényenek és az egyas államok .technikai felkészültségének meg­felölő reformált alakban. Külön jelentősége ennek a hadi jogi szabályzati* nak, hogy ebben történt először a lé^gi háború szabályainak kodex-szerü összefoglalása. A regionális részleges államközi jog köréből az előadó rámutatott Olaszország nagy érdemére a római kérds'Je) megoldásánál, amely­nél tanusitott bölcsességével az Olasz kormány méltán kiérdemelte az egész katolikus világ elismerését. Az érdekes előad "sért az elnök mondott köszönetet^ /MOT/ B. IGAZSÁGÜGYI TISZTVISELŐK GYŰLÉSE, A? Igazságügyi Segédhivatali Tiszt­viselők Országos Egyesülete közgyűlést tartott, melyen a visszacsatolt területek tisztviselői is nagy szambán voltak jelen, Kaszás Gyula fői­gazgató^ elnöki megnyitó beszédé után HoJlanda Ödön titkár az egyesület működéséről sz ámolt be, Berki; Géza másodelnök az időszerű kari kérdéseken tárgylta^ Ör. Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos, az egyesültet disztag­ja felszólalásában a helyzet javitás szüks égess ágét hangoztatta, majd a tagokat a rendkívüli viszonyoknak megfeleő higgadt, komoly magatartásra és mostani időkhöz illő fokozott hivatali és szükséges társadalmi tevéken} sógre buzdította. Zoltán Gáspár /Nagykanizsa/ ^agy Zoltán. Tarába József és . .ja ás ok felszólalása után a közgyűlés a jelentéseket elfogadta és felhívta az elnökséget, hogy helyzet,javitás és az egyes kívánságok tel­jesítése végett emlékirattal fordulj, on az igazságügyminiszerhez. /MOT/B, 7s ;

Next

/
Thumbnails
Contents