Magyar Országos Tudósító, 1941. április/1
1941-04-01 [250]
Kézirata jj- Tizenegyedik .na; as. Budapest, 1941. oixlaiaJlx április 1, XXIII. évfolyam, 87. szem. / AZ OMB Q igazgatóválasztmányi ülése, P o 1 y t a t á s 1./ Széchenyi István igyekezett először a lefuttatások: t népszerűsíteni és olső irodalmi munkáját is a lovakról irta 1828-ban. Somssich László gr^f a továbbiakban Széchenyi Istvánnak a mgayar állattenyésztés és mezőgazdálkodás előmozdítására irányuló törökvéesit és alapításait ismortette, ekinek kezdeményzc JS ére adta ki először a működéséről szóló tudósításokat és közleményeket K GyopkÖnyv" elnevezés alatt az OMGE, aminek elnevezése az idők folyamán változott, mégis éppen 100 évvel ezelőtt jelent meg először a mai " Köztelek" lap ős©,' amelynek megalapítója között Széohenyi István ugyancsak vezető szerepet vitt, Széchenyi István kezdemé.egyezte először a különféle gazdasági eszközök és gépks kiállítását, szakosztályokat alapított a különböző gazdasági kérdések ápol ás ára és munkásságát küorjosz -etto a földművelés és állattenyésztés mellett a szőllőmüvelés, •ortészet, gyümölcstermelés, a selyemhernyó és eperfatenyészt és népszerűsít és érc is # Pályadijakat tűzött ki az egyes időszerű kérdések megoldásánál:, jutalmazására és az ő kezdeményezésére történt, hogy az OMGE már egy évszázaddal ezelőtt számos időszerű gyakorlati kérdést vitatott meg azokká beható a n foglal':ózott, igen sokszor Széchenyi István közvetlen részvételével. Beható a r. foglalkozott az OMGE azokban-az évikben'egy általános . gazdatiszti nyugdíjintézet tervével a mezei rendőrség, a tagosítás és erökvéltság,: a telepítés kérdésével, a cselédrendszer országos szabályozásával, a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével, a szakoktatás, az öntözés, valamint az adózási sérelmek kérdésével. Példát adott az OMBE a mult század 50-srB óéveitől kezdve a vármegyei gazdasági egyesületek megszervezésére. Széchenyi Istvánnak alapgondolata az volt, hogy mivel helyzetink súlyosabb erőink pedig'csekélyebbek, mint Hás nemzet Ok ér azért jobban kell egymásmellé állni, hogy dolgozhassunk, ''So'.at térni és kevésnek látszani, elől állni s mégis másnak adni elsőbbséget, a legtöbbet áldozni és a legkisebb köszönetet sem várni, szivünkben melyen hordani a honért buzgó vért és nemcsak ajkainkon pengetni a hiu szót" - ez volt Széchenyi jelszava a közércek szolgálatában. SÍI éves perspektívában megállapíthat ja az OMGE, hogy mindenkor Széchenyi István szellemében dolgozott távol tartva magát a napi és pártpolitikától. Osak a rövidlátók lathatják az Egyesületben a nagybirtok exponensét és ezzel a beállítással mintegy diskroo.it ál ni akarják az Egyesület igazának érvényre jut ás át. Ezek az irányelvek adtak súlyt az egyesületnek a múltban és ezeknek kell megmaradniok a jövőben is . Csak az együttműködés biztosithatja a végcél elérését, ami mindenki szeme előtt lebeg, Széchenyi István mondotta, hogy:" egy ember semmi,' a széthúzó sokaság még kevesebb és csak az egy soron állók töm eo valami," Széohenyi I s tván szelleme sugározza be az OMGE munkáját, hogy mindenkor méltóak maradhassanak az utódok ahhoz, aki ezt az egyesületet alapította, Nagy tapssal fogadta az igazgatóvá:.asztmány Somssich László grófnak Széchenyi Istvánt méltató beszédét, majd mintám az e.aők üdvözöl. teyBár.nyos Károly államtitkár emelkedett szólásra, megköszön- e az üdvözl lést, tolmácsolta a földművelésügyi miniszter köszöntését a jubiláris ki ál lat ás alkaaraából, Somssich László gróf ezután a jubiláils kiállításról emlékezett meg, amely a renkdl.vüli viszonyok ellenére is a legszebben dokumentálja a magyar mezőgazdák munkáját. Annál nagyobb a kiállítás érdekessége, mert azon már résztvesznek a visszatért erdélyi, részek gazdái is. Az eredmény a rendezőbizottság csak azért tuoma elérni^ mert hivatalos körök részéről szeretetteljes támogatásban részesült* A segítséggel megnövekedett a ki ál lit ás kerete és oktató jellege. Egyenként mondott köszönetet az elnök a földmüvelésügyi, a honvédelmi és a pénzügymi-