Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2
1941-03-20 [249]
TÖRVÉNYSZÉK ~»ZUj 0HÖ3ER'WOS ÉS TÁRSAINAK 3ÜNÜOYE. . Kevéssel délután 3 eréig tartottak a védőbeszedek, amelyeknek elhangzása után az elnök a tárgyaléit félbeszakította és anr.ak folytatását ill- ve az Ítélet kihirdetés érik időpontját délután fél 6 óraára tűzte ki. A kúria itelötarycs ának tagjai azonban mar j ü val korábban összeültek hoyy a hozandó Ítélet fwlett tanácskozzanak. Ez a tanácskozás meglehet oson hosszú ideig olhmzodott, úgyhogy este 7 óra volt, amikor megszólalt a csengő, amely jolezte, hogy a királyi kúria az it éle tét ma yhoztá, E kkor vonultak 'x a'folyísókon <_s előszaobákban tartózkodó védők ós az ű.y iránt érdeklődők, akik jo':bára a nyilas párt kötelékéhez tartozó nők és férfiak kisebb csoportjából állottfc ' Dr. ™öreky Géza cirok ezután á'Magyar Szent Korona nevében kihirdette a magyar királyi kúria Ítéletek amely a következőképén szól. A„m.gyár királyi kúria az olsóbir ü 3ág Ítéletének felmentő részét rész'ocn me g sommisite t te és bűnösnek mondotta ki Tóth. Pál vádlottat mint tottest, Mayor *ereno ós ^rube-r La;.os vádlottakat, mint felbujtókat hatáság tagja ellen irasy ulój büntetbon, továbbá Bognár p ere-ne és Gruber L<»jos vádlottakat egy rendbeli személyes szabadság megsértésének vétségében és végül Grubtr Lajos vádlottat mint fölhajtót súlyos testi sértés ós ezenfelül könnyű testi sértés vétségében.; azonkívül Gruber Lajos vádlottat, mint f3lbujtót, Tóth Pál és Ma, or ^.ronc vádlottakat, mint tetteseket orsz ág gyűlési tag ellen irányuló oro'szak bűntettében és ezen cselekményekért Mayer p srsnd és Tóth Pál vádlottatkat fejenként 8 hónapi börtönre, mint főbüntetésre, ö ruber Lajos vad3.ottat.eyy évi böLrtö nre,. mint ^főbüntetésre és ezen felül e három vádlottat öt évi hivatalvcszétésre és politikai jogai gyakorlatának ugyan ilyen tartamú felf üyeeszétósére Ítélte. Bognár Pere no vádlottat a Kúria 3 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, illetve politikai jogvesztésre itélte. Egyebekben a Kúria ugy a vád, mint a védelem sommiségi panaszait elutasította, ennek folytán • Kóbor Jenő és TrucZka András vádlottak őls'őbirói fölmentő Ítéletét a Kűri a he ly be n ha yy ta. J diKttfcft, Az Ítélet indokolásinak az a része, amely az orsz á.y.y űlési képviselők közhivatali állásáról szól, if.en érdekes és. elvi jelentőségűnek tekinthető. Halmay János orsz..gyyűUsi képviselő béktalmazásar.ak az volt az indító oka - mondja a Kúria"itéle te -hoyy a nyilas ko .wsztes pártból kilopott. Ezzel akpcsolatosan az áláöfoku birpgágteak a z az álláspontja, hogy valamely politikai pártba való tartozás, vágy a párt változtatása az országgyűlési képviselőnek nem korlátozható joga uyyaii, de nem tartozik az Ő képviselői hivatása gyakorlásához. 4 Kúria meritelese szerint az az ál1 apont téves. Az 1914 évi XL tc> a kivet ás át gyakorló hat°s ág cselekvési szabadságát védi. u törvény szkndékesar. használja a "hivatása gyakorlása" kifejezést, mert - miként ezt a miniszteri indikolás kifejti - oz a . szóhasználat széleseié területet jelöl me.ee, mint a "hivatalos eljárás amelyet a bünte tötörvo leykö ny v rak hatályon kívül helyezett 165 §-a védett. A törvényalkotónak ezt a kifejezett akaratát ós a hatos ági cselekvés szabadság célszerű védelmét szemmel tartva az orse. aggyülosi képviselő bünte* töjogilag védett hivatásit nem lehet esppán az ö képviselőházi ténykedésére korlátozni. E yezik ez a fölfogás a törvényhozó akaratával is, taert a törvény indokolása* vilácosan megmondja, hooy "az or?zaaayülosi képviselő aki pártértekezloton vesz résztj vagy beszámolót tart e rendelekazés védelmét élvezi" A hatáság vódeImóröl*"alkotótt törve.ey céljával morőben ellenkeznék az, ha az olyan cselekmények, amelyek politikai indokból eredően, országgyűlési képviselet méggy ezodéso ellenére; valaoely politikai_ párt bar. maradásra kényszeritének, vagy ö& valamely politikai pártból való kilépése .miatt me efe nyitó ne k, csak akkor részesülhetek megtorlásban, ha •valamely bűncselekmény törvénves tény álladókat a törvény keretén túlmenőé r megvalösitanfifc. /Folyt.köv./
