Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2
1941-03-18 [249]
ELKÉSZÜLT AZ ALFÖLDI TELEPÍTÉSEK TERVEZETE. Az Alföld^pusztaságainak betelepítésére és a mezó'gazdasági kultúrába való bevonására vonatkozó tervezet, amelyhez az alföldi vizlevezetések és öntözések, megoldása is tartozik, a földmivelésügyi miniszter megbízásából már elkészült, azt most dr.Tuzson János egyetemi tanár ismertette. A tervezet szerint a telepitések szövetkezeti alapon három helyen indulnának meg, ugy mint a déli határszéltől kezdve Orgovány felé terjedő homokpusztákon, az Akasztótól Dabas felé terjedő mocsaras részeken és a Püspökladánytól északra a Hortobágy;.g terjedő szikes pusztákon. Ugyanezeken a területeken létesülnének vlztartómedencék, valamint vízlevezető- és öntözőcsatornák. Negyven holdas parcellákat terveztek szövetkezeti központokkal, müutakkal és az egyes parcellákat lakóházzal, gazdasági épületekkel, valamint élő- és holtfelszerelessél* gyümölcsfákkal, szélfogó fasorokkal, stb, látják el. A szövetkezeti központokban szövetkezeti ház, raktárak, templom; iskola, orvosi lak épülne, s lehetővé válna kereskedők letelepülése is". A müutak vonalaihoz csatlakoznak a vízlevezető és öntözési berendezések. A telepesek szövetkezetekbe tömörülve szervezkednének és eleinte rendszeres fizetést kapnak, majd feles-gazdákká, s végül bérlőkké alakulnak,ugy, hogy szorgalmas munkával 25-28 év alatt a szegénysorsuak is megszerez_ hetnék a birtok tulajdonjogát, A tervbevett, ma kihasználatlanul heverő terület mintegy 400.000 katasztrális hold. Igy ezen a területen fokozatosan 10.000 család helyezkedhetne el, megoldást nyerne az alföldi vizlevezetés és öntözés kérdése is„ A költségekre vonatkozóan az olaszországi, hollandiai és északnémetországi telepítéseknél szerzett tapasztalatok szerint az előirányzat az, hogy 400 millió pengő költséggel 600 millió pengő értékű gazdasági terület és berendezés érhető el. A telepítés tehát nem jelent se.nki részéről anyagi áldozatot, hanem ellenkezőleg, hasznos, takarékos müvelet, amely hasznot hozó az egyesekre és az államra egyaránt s csupán nemzeti szolidaritást, kitartó munkát és egységes, szakszerű munkavezetést követel, H a ngsulyozni kell az egységes vezetést, mert enélkül egyik müvelet káros lehetne a másikra^ napirenden^lennének a hatásköri összeütközések. Káros lehet például a lecsapolás azáltal, hogy a terület elsivatagcsodik. A szakszerűség elsősorban a gazdasági, növényföldrajzi adottság helyes felismerése és .a növénytermelés kérdései szempontjábv.1 fontos. Műszaki, vagy politikai, stb»szempontokból akkor oldották meg jól a telepítést. La ott olyan növényeket termelne 1 ;, irányított gazdálkodás mellett, amelyek az ottani viszonyok kőzött a iegmegfel élőbbek. Enélkül hiábavaló minden munka és minden költekezés , Mezőgazdasági, erdészeti, gyümölcs termelési, sőt bizonyos 'mértékben állattenyésztési problémáit megoldásától ne várjuk azt,hogy a siker, a jövedelem azonnal jelentkezzék, H 0 sszu időre és sok munkára van szükség mig egy gazdasági kultúra teljesen kialakul. Ha azonban ez megvan már, akkor a nemzet életének legbiztosabb alapja. A gazdaságilag jól müveit terület megmérhetetlen értéket jelent a nemzet életében. Az Alföld talajvizeinek és folyóvizeinek moggyarapodása mos 'már két éven át sújtja a lakosságot c Több mint 800.000 katasztrális hold terület került viz alá. Az Alföld növénytermelési ős telepítési problémáival ez a kérdés a legközvetlenebb kapcsolatban áll .Minél tökéletesebb a gazdálkodás lehetősége, annál nagyobb az érték, s minél • nagyobb értékek megmentéséről van szó, annál tökéletesebb berendezések létesülhetnek az árvizek elkerülésére. A másik szempont itt az,hogy a magyar AlföSd csapadékban szegény teteület, amelyen a növénykultúrák sokat szenvednek a szárazság miatte E-ért legnagyobb kincse az Alföldnek a viz, belőle lecsapolni egy grammot sem szabad, hanem az öntözés lehetőségéről kell gondoskodni, A vadvizeket nem lecsapolni,hanem szabályozni, tárolni kell, ugy, hogy azokat öntözésre bármikor fel lehessen használni. . , , .. /
