Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2

1941-03-19 [249]

A SZiKESFőVAROS IDEGENFOR GALMÁNÁK JANUÁRI ADATAI • Budapest székesfőváros idegenforgalmának 1941„ évi január kaid. adatait a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója, dr. Illyefalvi I. Lajos a napo&ban bocsátotta a sajtó rendelkezésére. Budapest idegenforgalmáról nyilvánosságra került legújabb statisztikai adatok szeeint 1941. január havában a főváros szállodáiban és penzióiban a december havi 29.140 idegennel szemben, ös'szesen 26.821 idegen szállott meg és 91.287 éjjelt töltött el. A múltév január havában a Budapesten megszállott idegenek száma 19.827 volt, akik 71.867 éjjelt töltő' tek el a fővárosban. Az 1941. év január havában Budapestre érkezett és itt megszállott 26.021 idegen közül 25.463-ban érkeztek Csonkamagyarország területéről, 806-an az elszakított területekről és mindössze 2,552-en a külföld egyéb országaiból, zzel szemben 1940. januárjában Csonkamagyarország területéről 14.366-bn,-az elszakított területekről 1.366-an, egyéb külföldről pedig 4.095-en száll tek meg a fővárcs szállodáiban és penzióiban. Az elszakított területek közül legtöbben Szlovákiákéi érkeztek: 350-en, mig a Jugoszláviához csatolt területekről 298-an, a Romániahoz csatolt területekről pedig 147-en érkeztek Budapestre. A külországokból Budapestre érkezett személyek 64.2^-a Németországból jött és pedig 1.639 utas, aig Jugoszláviából 228, Olaszországból 152, Bulgáriából 127, Romániából 116, Svájcból 67 személy látogatta meg a magyar fővárost. "' A törvényhatósági joggal felruházott városokból Budapestrn érkezett 7.760 idegen közül 927 volt nagyváradi, 907 kolozsvári, 687 szegedi, . 683 debreceni és 660 kassai utas. Miskolcról 590-en, ..Győrből 585en és Pécsről 499-en érkeztek a fővárosba január folyamán./MOT/B. EGYED ISTVÁN ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN. Az 0-szágos Nemzeti Klub Karafiáth Jenő titkás tanácsos, főpolgármester elnöklésével tartott szerdai összejövetelén Egyed István egyetemi tanár "M

a

gyar jellem és magyar alkotmány" címmel tartott nagy érdeklődéssel .kisért előadást. Az előadás szerint é nemzetfogalom kialakításánál nemcsak, a faj, az anyanyelv, az állampolgárság játszik szerepet, hanem a lélek is, azaz foglalata azoknak a lelki tu] ajdofaságoknak, amelyek a nemzet tagjait összekötik. E jellegzetes lelki tulajdonságok adják meg a nemzet jellemét, ' karakterét* Ha a nemzetet ismerni akarjuk, nem csal: faji összetételét, jqc nyelvi adottságait^ kell ismerni, de a lelkét, jellemét is. A nemzeti lélek a nemzet sorsának irányitója; az emel fel vagy sujt le; az sugározza szét kincseit és varázskörébe von kivül- állókat vagy kiaszik és akkor a nemzet pusztulásra van szánva. A magyar nemzeti lélek a magyar fajtói "apta karakterét, de közössé vált a kevert fajú ós több nyelvet beszélő nemzetben. A magyar géniusz alkotása a magyar alkotmány is, amely szintén közös kincse a Szent Korona népeinek. Ez az alkotmány a magyar jellem tulajdonságait mutatja. Hiszen a magyar alkotmányt nem emberek készítették és. nemcsak egy nemzedék sajátjaj minden magyar nemzedék közös meggyőződését önti formába. A magyar nemzet továbbá jogásznemzet, amelyet páratlan jogérzéke képesített arra, hogy alkotmányát a saját .jellemének megfelelően alakítsa. Előadó vizsgálta a honfoglaló magyarságának azoka-"t a tulajdonságait, ^amelyek a nemzetét végig; kisérték eddigi utján, Vitézség, hoz a- ős szabadságszeretót, a közügyek iránt élénk érdeklődés, a közügyekre való befolyás, a hagyományok mélységes tisztelete, konzervativizmus, bizalmatlanságés igegen behatások'-.al szemben, de megbecsül -;se más népeknek, tekintélytisztelőt^ vallásosság, ~ ezek azok a tulajdonságok, amelyek a magyar \ fajtát mindig megkülönböztették és; ezek a jellemvonások tükröződnek a J magyar alkotmányban is, -Ezért van a magyar államnak történeti alkotKmánya, ezért jellemzi ezt az alkotmányt a jogfolytonosság, a közjogi szelVlem, a nemzeti és a keresztény jelleg, a királysági államforma, az alkotmányosság., a jogeszme,, a nemzetiségek jogainak elismerése. /Folyt.köv. /