Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2

1941-03-30 [249]

FASZ ÉN DRÁGÍTÁSÉRT NYOLCNAPI FOGHÁZ. A büntetőtörvényszék Méthé-tanéos a ma tárgyalta Lencsés Józsefné fa* és szénkiskereskfcdő árdrágitásiügyét. A királyi ügyészség vádja szerint az asszony a Betorta faszén kilogrammját 28 fillér helyett 3o f illésért árusította, Lenosésné tagadta bűnösségét. Azzal védekezett, hogy csak két-fillért keresett a faszén kilogrammján s igy nem drágította az árut. A törvényszék lefolytatta abizonyitó eljárást, majd Bölöny Ödön dr. királyi ügyész vádbeszéde után, a felmerült adatok alapján, bűnösnek mondta ki Lenoséö. Józsefn^t árdrágitó visszaélés vét-' ságében és ezért nyolcnapi fogházbüntetésre itélte. Az itólet jogerős* /MOT/ Sy. ZU EGY VOLT CSEHSZLOVÁKIAI KÉPVISELŐ.,, /l, folytatás/ gyűrűnek minél délebbre való kitolása volt. A nincstelen magyaroknak csak aszal a feltétellel juttattak némi földet, ha belépnek Csomor pártjába, amely a legélesebben szemben állt a magyarság való-»di nemzeti érdekeivel. Dr. Szvatkó Pál f őt-szerkesztő tanúvallomásában elmondta,hogy akkoriban a Prágai Magyar Hírlapnál dolgozott s állandó polémiát folytattak Csomor lapjával. Csomorék lapja á legélesebben szembehelyezkedett a magyarság revíziós törekvéseivel/ sőt fogyveros ellenállásra buzdította a nincstelen magyarokat. Szontiványi József országgyűlési képviselő clőa^dta ,hogy az . ő pártjuk mindvégig azt hangoztatta,'hogy az elszakított magyarság akarata ellenére került Csehszlovákiába, ezzel szombon G^somor István és hívei állandóan Magyarországot szidalmazták s azt hirdették, hogy a felvidéki magyarság jövője a csehszlovák államban van. - Mi Osomor Istvánt és társait, - hangoztatta a tanú - a magyar nemzet áirulóinak tekintettük, akik cseh erdekek szolgálatában állottak,' hiszen a csehszlovák kormány Rendszerint Csomor Istvánra hivatkozott, amikor azt kürtölte világgá, hogy a felvidéki magyarság meg van elégedve sorsával. Dr. Holota János ny. miniszteri tanácsos ugyancsak azt hangoztatta, hogy a osehszlovák agrárpárt, amelynek Hodzsa Milán volt a vezére és Csomor István az egyik alvezére, kifejezetten, magyarellones működést fejtett ki. - Ugyanúgy tett C somor

? - jegyezte meg a tanú - mint az a katona, aki a harctéren az ellenséghez pártolt. Tarján Ödön főmérnök szerint Csomor Magyarországot a feudalizmus hazájának festette le párthívei előtt és a osehlovák demokrácia áldásait hangoztatta. Ré Vozáry Aladár országgyűlési képviselő tanúvallomásában rámutatott, hogy Csomorék pártja a megtévesztett nincstelen magyarokkal akarta a külföld előtt igazolni Trianon jogosságát. Ennek a pártnak a tagjai egy Prágában rendezett tűntető felvonuláson táblát vittek, magyar felírással 5/'Nyelvben magyarok, de érzésben csehszlovákok vagyunk!" Lükö Géza takarékpénztári vezérigazgató szerint Csomor István volt minden magyar megmozdulás legnagyobb kerekkötője. Koczor G^ula, Bors és Hont vármegyék főispánja előadta, hogy Csomor gyűléseken és a parlamentben állandóan azt hangoztatta,hogy a magyarságnak sokkal jobb a dolga Csehszlovákiában, mint Magyarországon s aláírásokat' is gyűjtött, majd memorandumot juttatott ki eszol a tartalommal Genfbe, a népszövetséghez. Módszerük volt, hogy lapjukban minden csonkamagyarországi és felvidéki magyar hazafit kvallfikálhatatlan kifeje zesekkol megrágalmaztak. Dr. Halász István vármegyei más^odfőjegyző szerint Csomor feladata volt a magyarországi viszonyok szapulásá. a csehszlovák közállapotok foldicsérósc és a megy arság vezetőinek sarbatipráoa. Közülük