Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2

1941-03-27 [249]

HÍREK MIT KÖSZÖNHET A NEMZETKÖZI JOG OLASZORSZÁGNAK. A Magyar Külügyi Társaság április 1-ón, kedden délután hat órakor a Pariamonti Muzeum elő adót őreiében felolvasóülést rendez, amelyen dr.Faluhelyi Foseonc egyetemi tanár tart előadást "Mit köszönhet a nemzetközi jog Olaszországnak" Gimmol. /MOT/B. -—A RIMASZOMBATI TŰZHARCOS CSOPORT KÖZGYŰLÉSE, A Magyar Tűzharcos Szövetség rimaszombati csoportja dr.Istók Barna törvényszéki báró elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen a központ nevében dr.Vojtsek Ottó országos szervezési előadó jelent meg. A közgyűlés táviratban üdvözölte vitéz Takách-Tolvay József gróf altábornagyot, a Tűzharcos Szövetség országos elnökét és Kertész Elemér országos ügyvezető alolnököt

0

/MOT/X. A TERVGAZDÁLKODÁS FELTÉTELEI. A Mérnök politikai T árs as ágban Kolbányi Géza megnyitója után Kováts Andor gépészmérnök tartott előadást a tervgazdálkodás feltételeiről. A tervgazdálkodás célja - mondotta - hogy a nemzet, minden gazdasági egyede a legelőnyösebben és a logjobb kihasználással legtöbbet nyújtson. A termelésben előnyt biztosit a nyersanyag birtoklása, a jó felszerelés, de éppen olyan előnyt jelent a szaktudás és a jó organizáció is. Sőt gyakran'a jó organizáció több előnyt biztosit, mint a legmodernebb berendezés. Sajnos, ez a "-érdes nálunk eléggé elhanyagolt és nemcsak, a gazdasági élet, -hanem egész államberendezesünk rákfenéje. Irányított gazdálkodás tervgazdálkodás nélkül lehetséges,do tervgazdálkodást állami irányítás nélkül végrehajtani nem lehet

e A

z irányítás azonban ha nöm kellő tervszerűséggel törté:.:.":, súlyos zavarokat is okoz, mint azt a mezőgazdasági termelésnél a múltban láttuk, ahol az állami beavatkozás csak egyes fázis okban történt. Az első feltétel tehát, hogy ha szabályozólag belenyúl az állam a gazdasági életbe, akkor a szabályozás az illető termelési ág egész folyamatára terjedjen ki, a nyersanyagtól az áruelosztásig. A második, hogy a szabályozás terheit nem szabad egyes foglalkozási ágakra* vagy fogyasztódra h ári tani, hanem az egyenlő tchcrvrlsel és elvének eii érvényesülni. Mig a liberális gazdasági rendbeli a magángazdaság szabályozó tevékonységo a kartellek, egyes tőkecsoport, vagy foglalko-z á

s

i ág erdejében történt, a tervgazdálkodásban a köz érdekébon történik. A kényszerkartell is csak egyes ágazatokra és $sak nagativ irányban érvényesülő beavatkozást jelont. A tervgazdálkodás előnye a t emelésben, hogy csökkenti a kockázatot, az amortizációs költs egeket, a rezsit és közvetve a kamatterhet is, tehát olcsóbbá teszi a termelést* Mig a szabadvorsony lényegi-^ leg mindig egy konjunkturális vállalkozás alapja és a konjunktúra hullámzása sok tőkepusztulással jár, a t orvgaz d alkod ás állandó alapra fekteti a termelést. A tervgazdálkodás követelménye a megfelelő érdekképviseleti rendszer is, amely teWarmentesiti ugy a termelőt, mint a közhivatalokat az azonos ügye'- tömegének intézésétől, egyúttal azonban a tervgazdálkodás végrehajtószervo is. A tervgazdálkodás harmadik feltétolo, hogy nemcsak a termelést, hanem az áruolosztást is szabályoznia kell. Versenytárgyalás ok helyett munka felosztás és rajonirozott kereskedőiem. Túlméretezett r-eroskodeinünk az egyik legnagyobb árdrágitó. A tervgazdálkodás cllon felhozott érvekkel foglalkozva^ az előadó kimutatta,hogy bizonyos fokú standardirozás nom jolonti az élet uniformizálását, ellenbon olcsóbbodást és a fogyasztóra minőségi előnyt is jelont. Foglalkoztatásra nézvo éppúgy nom hátrányos, mint ahogy a gépek, bevezetése is végeredménybon nagyobb tömegek munkához juttatásátorodményozto. Csak cgyos foglalkozási ágakban, mint a kézművesek,korcs„yodők, kövotkezik be eltolódása a többet termelő rétogek javára. Az omi bcit.ség életében a tervgazdálkodás éppoly átalakulást okoz, mint a gépek olt erjedése. I Az előadást követő vitában Sörl Fintor Zoltán, Jób Imre, Kromnochor László ós Stitz János országgyűlési képviselő* szólaltak fol. /MOT/J. ^