Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2
1941-03-24 [249]
KORNIS GYULA ELŐADÁSA k TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÖSSZES ÜLÉSÉN. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután József királyi heroeg elnöklésevei összes ülést rendezett, amelyen igen nagyszámú és előkelő közönség vett részt, tekintettel arra, hogy az ö3szes ülésen +artotta Komis G-y-ula titkos tanácsos a Tudományos Akadémia igazgatósági é3 rendes tagja nagy érdeklődéssel várt előadását "Tudomán^s nemzet" cimmel. Az elnöki megnyitó után Kőrnls Gyula a tó'le^ megszokott ala-^ pos tudományossággal fejtegette, hogy a társadalmi közösség nemzeti forrná • ja ós ereje miképp határozza meg a tudományos gondolkodásmódot 0 Részletesen kitért arra, hogy vájjon miben áll a nemzeti jelleg, hogyan jutunk annak felismerésére és melyek az ismertető jegyei. Nagy nehézségekbe ütközünk ennek vizsgálatánál, mert egy nemzet sokféle társadalmi csoportból és rétegből áll s ezeknek sokarzor ellentétes hajlamai, töafckvései és cselekvései vannak. A másik nehézség, hogy a nemzeti jellem hosszabb időszakok folyamán átalakul s Így kérdéses, lehet-e a történetileg egy-egy korszakban jelentkező nemzet pszichográfiát egyetemes és időtlen érvénnyel felruházni. A kutatónak a nemzeti jellem élő magját kell szellemileg kitapogatnia s ezt sokkal nehezebb megtalálni, mint az egyéni jellemét^ mer': egy nemzet életének megnyilvánulásai tarkábbak, gazdagabba 1 .-: és többrétűek, sokkal inkább változnak, kevésbé egységesíthetek s emellett sok évszázadba és sokféle társadalmi rétegbe nyúlnak gyökerei. A nemzeti jellemet idők folyamán idegen szellemi javak átvétele és áthasonitása is jelentékenyen módosíthatja. Amikor a nemzeti jellem vizsgálója minden kérdésre felelni akart, gondosan mérlegelnie kell, vájjon mit vegyen elsősorban figyelembe, a nemzet kiváló embereit, politikai és szellemi hőseit-e, álcákban a nemzet lelke mintegy konoentrált formában jelenik meg, vagy az átlagembert. Vájjon mire vessen nagyobb súlyt, a történeti folyamatokra-e vagy a kész alkotásokra és megmaradó eredményekre. - Egy nemzet szellemi arculata - mondotta Komis Gyula, a legjellemzőbb formában, elsősorban nyelvéből, szépirodalmából és művészetéből tekint ránk, mert ezek a belsőt önkénytelenül és szemléletesen külsőleg ábrázolják. Ugylátszik, mintha a tudománynál: lenne legkevésbé nemzeti jellege, mert célja az igazság, amely minden ember számára általános órvényüségénél fogva elvileg egyformán hozzáférhető„ A tudomány kezdettől fogva inkább az emberiségnek nemzet fölötti elmeterméke, mint az erkölcs, jog, vagy művészet. Azonban tüzetesebben szemügyre véve a tudományos gondolkodásmódot:, ennek is megtaláljuk tipikus nemzeti jellegét 0 A tudós is nemzetének fia, tehát gondolkodásában és szellemi habitusában nemzetének sajátszerű szellemét tükrözi* M$g a matematikai és természettudományi gondolkodásmódban is mutatkoznak ti 'plkus nemzeti különbségek, amelyek persze nem a gondolattartalmak igazságára vonatkoznak, hanem csak a tartalmakat gondoló lelki aktusokra és a problémalátás pszichológiai módjairao Egy nemzet tudományosságában tipikusan megnyilvánul a nemzet felfogása,. A nemzet rendszerint egy-egy nagy fiának sugallata alatt alakítja ki önkéntelenül a maga világfelfogását és társadalmi organizációját. St követve alakul a nemzetnek igazság- és ért ék élménye a Ip-y voltaképpen a tudományt egyes fiaiban a nemzet alkotja, s viszont a tudomány a nem-zetet formálja, mert öntudatra ébreszti „ A tudománynál: a nemzet életébon azért van oly jelentős szerepe, mert az öntudatos felelősséget viseli a kultúra-haladás áérb. A tudomány a nemzet lelkiismerete is, amely eszménye ket tüz elébe, hiányaira és hibáira figyelmezteti, fejlődésének helyes feltételeit megmutat ja és megszab ja 0 A tudomány ennélfogva a nemzet első szolgája, de téves eszméinek sugallatával épp Így lehet a nemzet megrontója is. A továbbiakban Komis Gyula három nagy nemzet gondolkodóinak felfogását vetette össze s rámutatott a felfogások közötti különbségekre^ S arra a megállapításra jutott, hogy az egyes nemzetek gondolat járása c a / tudományról való felfogása között tipikus árnyalati különbség fedezhető f fel. A A rendkívül nagy figyelemmel hallgatott előadásért az elnöklő <LJózsef királyi herceg mondott köszönetet az előadónak, majd az Akadémia / tagjai zárt ülésben folyó ügyeket tárgyaltak, /MOT/J.
