Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2

1941-03-24 [249]

MEGHALT LÁZ ÍR JÓZSEF, A MOT FŐVÁROSI SZERKESZTŐJE Gyergyószratmiklósl Lázár József, a Magyar Országos Tudósító fővárosi és közgazdasági szerkesztője, a Városházi Rovatvezetők kanarai alosztályának ügyvezetője március 23-án, vasárnap este 9 órakor váratlanul elhunyt e Lázár József ismert és becsült tagja volt a magyar újságírórendnek. Aradon 1879-ben született. Iskolai tanulmányait részint Amerikában, részint Aradon végezte, majd a budapesti Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet nyert. A világháború előtt a főváros műszaki ügyosztályain dolgozott, mint főtisztviselő. Kiváló sportember volt, különösen a MAC atlétikai szakosztályában fejtett ki működést. Ebben az időben a fővárosi napilapok sportrovatának volt megbecsült munkatársa. A háború kitörésekor mint honvéd huszárhadnagy vonult be, végigk'dzdötta a világháborút, több kitüntetést is szerzett; az összeomláskor főhadnagy volt, később tartalékos századossá léptették elő. Szélesebbkörü újságírói működését a háború után kezdte meg. A kommün alatt résztvett különböző ellenforradalmi mozgalmakban s a 20_as éve': elején Gömbös Gyula fajvédő csoportjához cssatl aközött a Amikor Gömbös Gyula megalapította a Szózat cimü napilapot, annak közgazdasági szerkesztője lett. Ebben az időben felelős szerkesztője volt a Magyar Országos Tudósítónak. Amikor a Szózat megszűnt és Gombos Gyula megalapította a Magyar Újságot, annak felelős szerkesztőjéül Lázár Józsefet hivta mog

9

A Magyar Újság megszűnése utón lépett Lázár József a Magyar O

r

szágos Tudósító !cőtolékébe, mint közgazdasági, szerkesztő. Később a MOT fővárosi rovatvezetőjeként is működött. Politikai, közgazdasági és városházi körökben általános megbecsülés, szeretet és tisztelet övezte* Váratlan halálának hiro mély részvétet keltett* Elhunytát felesége, kislánya és kiterjedt rokonság gyászolja

0 Temetésének időpontjáról mindezideig még nem történt intézkedés, /MOT/P

n A 48-AS HONVÍÜZ*BZL<!fc OROSZORSZÁGBÓL MEGÉRKEZTEK BUDAPESTRE Kilencvenkét évvel ezelőtt,, 1849„augusztus 13-án irta alá Görgey Artúr tábornok a világosi Bohus-kastélyban azt az okmányt, amelyszerint a magyar haderő leteszi a fegyvert az orosz hadsereg előtt* Orosz részről P

a

skievics herceg, tábornok szerepelt az okmány al sírásánál és ezzel az aktussal megpecsételődött a 48-as magyar szabadságharc sorsa. Hiába volt a rengeteg kiontott magyar vér, a magyar rónákon ásott sírok maradtak csak meg a szabadság után sóvárgó népnek. Az elnyoa ás, a bosszúállás szörnyű napjai következtek,,, a haza legjobbjai számüzemósre kényszerültek és a határtalan lelkesedéssel kibontott szabadságzászlő lehanyatlott, a porba hull ott

0 Az osztrák'uralkodóház segítségére siető orosz túlerő ellen nem'volt védekezés, sorsunk beteljesedetté A honvédéi- sok csatát megjárt, golyótól lukasztott, véres, de dicsőséges lobogói az oroszok kezére jutottak és a magyar hősiesség szimbólumai orosz hadimuzeumok termeibe kerültek, bizonyságául annak, hogyan igázta le a túlerő egy kis nemzet "lázadását*

0 Az idő kereke azóta nagyot fordult, trónok semmisültek meg, uj világnézet született, B ami fcilenoven évvel ellőtt erény,hősi cselekedőt volt. mindazt más szemmel nézi az uj idők emb eréé Ami g a oári Oroszország nagy hadi tényként könyvelte el Paskievics herceg magyarországi hadjáratát, az uj Oroszország már ugy i&ni&ötta az ifjúságnak, hogy a magyar honvéd zászlók a bizonyítékai annak, miként nyomta el az önkény egy kis ország népének a szabadságért indított mozgalmát., hogyani ütötték ki keséből a kardot és taszították vissza a szolgaságba. : ' ' , /folyt, köv./ n