Magyar Országos Tudósító, 1941. március/1
1941-03-05 [248]
HÍRE K A MAGYAR KELETI TÁRSASÁG és 3udapost Székesfőváros Nópmüvolósi Bizottsága előadássorozatában 1941. március 7-én pántokon osto félhét órakor a Pázmány Pétor Tudományogyotem bölcsészeti karán VIII., Muzoum-körut 6-8. dr, Bácsy Ernő votitottképos előadása kerül sorra, cime: Az ókori Kelőt plasztikája./MOT/B. MAGYAR ÖlttSMERET ES NEMZETI ÖNBIZALOM. Az Országos Nomzeti Klub mai vitaestéjén, amelyen Karafiáth Jené' titkos tanácsos elnökölt, Szabó I E reK "Magyar önismeret és magyar önbizalom" oimmel tartott előadást. Előadásában utalt arra, hogy a történelem során sokszor alkotott már a magyarság önmagáról véleményt, amely a különböző századok helyes, vagy téves magyar önismeretéről tanúskodnak, A magyar lélek XX. századból! önvizsgálata azonban különbözik minden más korok magyar önismeretétől. Mig a régi önismeretek erkölcsi természetűek voltak, a XX # század magyar önismerete telitve van politikai és szociális motívumokkal * Idézte a három örök magyar jellemvonást: a szabadságszeretetet, vitézséget és a politikai készséget, amely ezer éves történelmünkön, végighúzódik. A mai magyar önismerethez hozzátartozik, hogy kis nép lettünk, más nemzetis egekkel kevert és Európa egyik, legszorongatottabb népe vagyunk, helyzetünknél fogva. Erősen csztálytagozódott,felekozotilog megosztott és még a háború előttről reánk maradt megoldatlan szooiális kérdések népe vagyunk, s a nemzet fennmaradásában veszélyeztetett nép lettünk az egyke ős a tüdővész miatt. Le ezor esztendős önálló olkotmánnyal ós kultúrával rendelkező nép vagyunk, amely a történelemnek eddig minden viharát ki állotta. Nagyobb védelmi szolgálatot a nyugati civilizáció számára egyetlen keloteurópai nép som toljesitott, mint a magyar. Ezt a magyar értékpapírt azonban ma egyetlen európai nép politikai fórumán sem jegyzik. Minél mélyebb és tisztább önismeretre teszünk szert, annál orőtoljesobbon fogja el bensőnket az a minden tárgyi, történelmi és logikai bizonyítéknál erőteljesebb meggyőződés, amoly fajtánk szoretéséből és a keresztény hit bizodalmából fakad, hogy a magyar nép még nomtormotte mog azt, amire az Isten őt toromtetto. Széchenyi birodalma népébon ma is érvényes: népünkben elpusztíthatatlan erő, eloltnatatlan tüz, megsemmisithetetlen szollom rejtőzik, bár mindez még gyökerében mélyon lappang." A magyar faj nom öregedett meg. Paraszti gyökereiből mindig mogujult s ma is megújul,, Nem lett dekadens. Ezt a kísértést leseperte magáról... önmagát nom árulta ol, csak nom tudta még megvalósítani önmagát. Aki biz ni tud Istenben és nemzeti jellom vonásain!: értékességében, az vakmerően ma is ol meri mondani: szobb lesz a magyar, mint valaha is volt, A kereszténységet nom tagadta mog, azért van hivatása. Egy nomzet* ha hitét veti ol, a lelkét vakitja meg. Nohéz örökség a huszadik században a szabadságszeretőt, a vitézség és a politikai államalkotó és kormányzók époss ég, de csak őzöknek megőrzésével maradhat a magyar magyarnak és osak ezek megőrzésével érdemes magyarnak maradni./MOT/B. M E Z Ö G A Z D A B A G £ MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS RElíDEZÖBIZOTTSAGÁNAK GYŰLÉSE Az Országos Mezőgazdac ági Kiállitás és Tenyész állatvásár rendezőbizottsága vitéz Teleki Béla gróf főispán elnökletével gyűlést tartott, amelyen KonkolyThogo Sándor dr, főtitkár számolt bo a közel jövőbon megnyíló kiállitás és 50. tonyészállatvásár előkészítő munkálatairól, az egyes csoportok anyagáról, valamint a vásári forgalom és a látogatottság várható kedvező kilátásairól Vitéz Teleki Béla gróf elnök örömmel közölte, hogy a v orr\ mányzó ur Őfőméltósága, aki a világháború óta minden kiállitást mogláto\l gatott, máris kilátásba helyezte, hogy az idei kiállitást is megtiszteli \ látogatásával és a jubileum' alkalmából a 1 ©gklomolkedőbb tenyésztési eredje; menyek jutalmazására államfői tiszteletdijat adományoz. A rondezőbizottság nagy örömmel és hálás köszönettel fogadta ozt a bo jelentést. /Folyt.köv./